Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 9 (84. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz):
211 Jelenleg nincs ilyen helyzet. Jelenleg a világ legerősebb katonai szövetségének, kollektív szövetségének a tagjai vagyunk, és joggal várja el ez a szövetség és a többi hozzánk hasonló szuverén tagállam, hogy mi is hasonlóképpen rugalmasan, gyorsan tudjunk intézkedni ezekben a kérdésekben. Éppen ezért nagyon fontos ez a kérdéskör. A másik aspektus az, hogy ez csak konszenzussal oldható meg. Valamennyi képviselő kétharmadának egyetértésé vel tudjuk csak az alkotmányt megváltoztatni. Tehát ezt együtt kell megoldanunk, közösen, valamennyi pártnak részt kell ebben venni, és azt az egyeztetési folyamatot, amit példamutató módon a Honvédelmi Minisztérium már elkezdett, folytatni kell. Nem tudom , a Házszabály szerinti és jogtechnikai megoldások közül melyiket kell itt választani, de az teljesen világos számunkra, hogy a két törvényjavaslat bizonyos inkoherenciákat tartalmaz, és semmiképpen sem tartjuk helyesnek, hogy a jelenlegi törvényjavaslatot jelenlegi formájában elfogadjuk. Márpedig, ha ma lezárjuk az általános vitát, akkor már nem lehet négypárti egyeztetést ennek a törvényjavaslatnak a keretében összehívni, illetve ha lehet, akkor annak nincs semmiféle hatása. Éppen ezért javaslom - amit ja vasoltam a négypárti egyeztetésen is - a pártom nevében és a magam nevében, hogy a kérdéskört egyszer s mindenkorra világosan, átfogóan, tisztán, érthetően rendezzük, és annak a törvényjavaslatnak a keretében, amely átfogó alkotmánymódosítást tűzött ki a h armonizációs kérdésekben. Ezért tisztelettel felhívom az előterjesztőt is, felhívom az Igazságügyi Minisztériumot, hogy ebben a szellemben próbáljon találni megoldást a jövőre vonatkozóan. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Köszönöm szépen. Hozzás zólásra jelentkezett Horváth János úr, a Fidesz képviselője. Megadom a szót. DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló törvényt módosítjuk, ez van a Ház asztalán, ez van előttünk. Az ország alkotm ányának módosítása, bármilyen legyen is az, kis módosítás is nagy módosítás, és ezt illik megfelelő reverenciával, tisztelettel tenni, úgy hozzányúlni az alkotmányhoz, ahogy azt megérdemli. Percekkel ezelőtt igen tisztelt képviselőtársam a kormányoldalról mondta, hogy az alkotmány milyen fontos és a legfontosabb - ezt a szót tetszett használni, ha jól emlékszem. Valóban, ezzel értek egyet. Hiszen hozunk mi törvényeket sok mindenről - itt vannak előttünk például a mai nap meg a tegnapi nap témái , jogsegély ről, plasztikokról, meg hogy Görögországgal hogy leszünk. Fontos témák ezek mind. Azonban az alkotmány, tisztelt Ház, az az alkotmány. Ennek a szellemében javasolom azt, hogy nézzük csak meg, hogyan is nyúlunk mi hozzá. Tisztelettel azt jelentem, hogy nem nyúlunk hozzá megalapozott figyelemmel és méltósággal, mert az alkotmánnyal valamit tenni továbbmutat a következő év vagy a következő szökőév időpontján. Éppen azért, mert voltak alkotmányos lazaságok, időnként az országok bizony olyan helyzetbe kerültek, amit aztán megbántak. Ilyen meggondolásokra építem, tisztelt Országgyűlés, mostani mondanivalómat. Mondanivalóm üzenete - hogy mondjam költőien… - üzenetes üzenet, hogy amikor az alkotmánnyal foglalkozunk, akkor valóban az alkotmányhoz nyúljunk. Ezt úgy fo lytatnám, hogy az, amit a kormány nekünk prezentált itten, hivatkozik egy okiratra, amit jobb híján úgy nevezünk, hogy a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvénycikk, persze hogy így nevezem én is - csak arra szeretném fölhívni az Orszá ggyűlést, hogy ennél mi sokkal jobbak vagyunk. Ezt az okmányt kár, hiba alkotmánynak nevezni. Mert mi is ez? Ez volt az az okirat vagy ez volt az a törvényhozás, ami nem is törvényhozás volt, mert az egypárti diktatúra bevezetésének a megjelenítése volt az , amit aztán úgy neveztek és úgy nevezünk ma is, mint az 1949. évi XX. törvénycikk. Tisztelt Ház! Magyarországnak volt egy alkotmánya, én úgy szeretem gondolni, hogy van is egy alkotmánya, az 1946. évi I. törvénycikk, amelyik, ismétlem, úgy jött létre, tis ztelt Ház, hogy
