Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 27 (99. szám) - Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2091 érintő jogszabályok tervezeteit, és javaslatot tenne az egyenlő bánásmódot érintő kormányzati döntésekre, programokra, jogi szabályozásra. A hatóság bizonyos körben a jogaiban sérelmet szenvedett fél kérelmére, állami szervek jogsértései esetén pedig hivatalból is vizsgálatot folytatna annak megállapítására, hogy megsé rtettéke az egyenlő bánásmód követelményét, a vizsgálat alapján határozatot hozna, ügyfélként részt venne az egyenlő bánásmód sérelme miatt indult államigazgatási eljárásokban, beavatkozóként pedig fellépne a közigazgatási perekben. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat számot vet azzal a problémával, hogy egy általános diszkriminációs törvény önmagában nem tudja az egyenlő bánásmód követelményének valamennyi esetét megfelelően szabályozni. Ezért egyrészt maga is tartalmaz ágazati antidiszkriminációs sz abályokat, másrészt - például az egyenlő bánásmód megsértőivel szembeni szankciók körében - kifejezetten utal az ágazati törvények rendelkezéseire. A foglalkoztatásban megnyilvánuló egyenlő bánásmód erősítése érdekében a javaslat szabályozza az egyenlő bán ásmód követelményének munkavállalással összefüggő eseteit; munkához való hozzájutás, különösen a nyilvános álláshirdetésekkel kapcsolatos szabályok, a munkaviszony létesítésében és megszüntetésében, a munkavégzéssel kapcsolatos bármilyen kérdésben és intéz kedésben. Az egyenlő bánásmód szabályozása a szociális biztonság és az egészségügy területén szinte előzmény nélküli a magyar jogban. A közösségi jogi előírásoknak - és itt utalni szeretnék a 79/7. EGK és a 86/378. EGK irá nyelvekre - megfelelően azonban e szabályozási kör is az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőségről szóló törvény részét képezi. Ezen túlmenően a javaslat elismeri, hogy minden természetes személynek joga van arra, hogy a korának, képességeinek megfelelő más, hasonló adottságú személyekkel azonos színvonalú nevelésben és oktatásban részesüljön valamennyi oktatási, nevelési intézményben. Az egyenlő bánásmód elvét valamennyi állami és magán, egyházi, alapítványi s a többi oktatási intézményben, az oktatási rendszer minden szintjén alkalmazni kell. Mindenkit egyenlő bánásmód illet meg továbbá az áruk forgalmazása, valamint a szolgáltatások nyújtása és igénybevétele során; a törvény hatálya egyaránt kiterjed az állami vagy magánszervezetek által nyújtott szolg áltatásokra is. Tisztelt Országgyűlés! Tisztában vagyok azzal, hogy a hétköznapi diszkrimináció felszámolásához nem elegendő önmagában a jogalkotás. A költségvetésből finanszírozott programokra, illetve a már létező programok összehangolására van szükség, amelyek az e törvényben meghatározott célok elérését szolgálják, annak elveit ültetik át a gyakorlatba. Ezt biztosítaná az országos esélyegyenlőségi program, amely az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényen alapul, és az a bban foglalt célok elérését szolgáló részprogramokat foglalja magában. Ezáltal biztosíthatóvá válik, hogy a már meglévő és a jövőben e célra fordítandó források ne folyjanak szét, és azokat világos célkitűzések szerint a leghatékonyabban lehessen felhaszná lni. Az országos esélyegyenlőségi program kidolgozása az esélyegyenlőséggel kapcsolatos kormányzati fellépés koordinációjáért felelős miniszter feladata lesz, és azt a kormány javaslatára az Országgyűlés kétévente hagyja jóvá. A program csak akkor érheti e l célját, ha épít a civil szervezetek munkájára, ezért a program kidolgozásának fontos elve a kormányzati és a civil szervezetek közötti együttműködés, a civil szféra bevonása a részprogramok kidolgozásába és végrehajtásába. Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat a magyar társdalom egyik legfontosabb problémáját érinti. Mindannyian naponta szembesülhetünk az állásukból elbocsátott terhes anyák, a negyven év feletti, szinte reménytelen helyzetben lévő munkanélküliek vagy a romák nehéz hel yzetével. Ezért különösen szeretném most felhívni az önök figyelmét arra, hogy rendkívül jelentős ügyben fognak majd döntést hozni néhány hét múlva. Kérem, hogy a módosító javaslatok előterjesztése után egy jó törvény elfogadásával járuljunk hozzá mindanny ian ahhoz, hogy ez a helyzet Magyarországon megváltozhasson. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiból.)
