Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 27 (99. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. KATONA BÉLA (MSZP):
2039 terjed a sor: amikor fűtetlen a lakás, amikor nem megfelelő a ruházat. Ezért is van nagy jelentősége a szegénység elleni küzdelemnek, amelyről épp a hét végén, a képviselő asszony jelenlétében is folyt a vita egy nemzetközi fórumon, és amelynek eredményeként remélhetőleg a következő esztendőben meg tudjuk újítani a szociális törvényt, hogy jobban tudjunk ezekre az élethelyzetekre reagálni. De ugyanúgy, ahogy ön is, képviselő asszony, említette, összehangolt intézkedésekre addig is szükség van, és ezeknek a legfőbb címzettjei a települési önkormányzatok és az ott működő önkormányzati civil szervezetek által fenntartott szociális intézmények. És természetesen a közösség. A közösség, amelynek tagjai bizony sokszor közönyösek, passzívak, elmennek az ilyen ember mellett az utcán, pedig ha időben szólnának a ment őknek, lehet, hogy egykét életet meg lehetne menteni. Természetesen, ami a mi dolgunk, azt is tesszük, jelesül azt, hogy tisztességgel felkészülünk a hajléktalanok ellátására, ami minden télen nagyon komoly gondot jelent elsősorban a nagyvárosoknak. Szere tném elmondani a tisztelt Országgyűlésnek, hogy ezen a télen, a korábbi időszak tapasztalatait is figyelembe véve, 1500zal növeltük az időszakos férőhelyek számát az országban, a folyamatosan működő 8 ezer férőhely mellett. Még ebben az évben a fővárosban négy, az ország régióiban egyegy, a hajléktalanok ellátását biztosító speciális 24 órás, folyamatos működésű háziorvosi szolgálati centrum létesül. És természetesen sorra nyitjuk meg azokat a különleges és speciális szállásokat is, amelyek a nagyobb hide g esetén nyújtanak menedéket, ezért különítettünk el a minisztérium maradék forrásaiból még 100 millió forintos krízisalapot ebben az évben, hogy legyen lehetőségünk a hajléktalanok egészségügyi ellátásának fejlesztésére, és a felmerülő váratlan kiadásokra is, tisztelt képviselő asszony. De remélem, hogy ugyanezt teszik a civil szervezetek, ugyanezt teszik az önkormányzatok, így a Fővárosi Önkormányzat is, amely, ha jól tudom, épp a Kocsis utcában készül megnyitni egy újabb szállást, ha ezt a kérdést a köve tkező közgyűlés napirendre tudja venni. Azt mondhatom tehát, hogy tesszük a dolgunkat, de a képviselő asszony felszólalását azért köszönöm, mert ráirányította a figyelmet arra, hogy egyedül az állami és önkormányzati erőfeszítések nem elegendőek. Szükség v an arra, hogy a közösség, az emberek figyeljenek arra, ami a környezetükben történik, különben valóban nem leszünk képesek az ilyen helyzetek számát csökkenteni. November 14én az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium egy szolidaritási éjszaká t szervez a Felvonulási téren hajléktalanellátó szervezetek közreműködésével, ahol mindenkire, minden politikustársunkra is számítunk, hogy kicsit életközelből is nézze meg, milyen lehetőségeink vannak, hátha még ötleteket is kapunk annak érdekében, hogy a z ilyen jellegű ellátást tovább tudjuk fejleszteni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, miniszter úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Katona Bél a frakcióvezetőhelyettes úr, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából: “Egy fél lépés előre” címmel. Öné a szó, frakcióvezetőhelyettes úr. DR. KATONA BÉLA (MSZP) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az elmúlt héten ünnepeltük az 1956os forradalom 47. év fordulóját. Az előjelek nem voltak a legbiztatóbbak, hiszen valamennyien emlékeztünk rá, hogy az elmúlt évben atrocitások sorozata zavarta meg az ünnepségeket, és csak néhány nap telt el azóta, hogy egy hasonló ünnepséget - a Deák Ferencemlékünnepséget - megzavartak Söjtörön, és tojással dobálták meg a haza bölcsének házát. (13.40) Érezhető volt tehát az aggodalom, mert - minden ellenkező híreszteléssel szemben - az emberek nagy többsége nyugalmat akar, nem szereti a balhét, békésen akart ünnepelni, fejet akart hajtani 1956
