Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 21 (98. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP):
2008 azzal, amit mi gyűlöletbeszédnek mondunk, akár a Fradipálya Bközepén, “Megy a vonat Auschwitzba!”, vagy amelyek néhány apró tüntetésen vagy jelentősebb tüntetésen elhangzanak: a lehe tő legdurvább náci beszédek. Ezekkel nem hasonlíthatók össze. A másik dolog, amiben, azt hiszem, egyet tudunk érteni, és ebben abszolút csatlakozom Herényi Károly képviselő úr szavaihoz - miközben nem értünk egyet azzal, de azt megjegyzem, hogy mindenkinek a kapott pofon fáj jobban, az adottat nem annyira veszi észre, ebben is van egy vita közöttünk , és ebben egyetértünk, ez mutatja azt, hogy miért nem szabad a büntető törvénykönyvhöz hozzányúlni, mert ha a politikai vitának ezeket az általunk vagy mások által túlzottnak tartó, tehát amiről úgy gondoljuk, hogy gyűlölet keltésére alkalmas kifejezéseit bevonjuk a büntető törvénykönyv hatálya alá, akkor Magyarországon a demokráciának vége van, vagy legalábbis rettenetes veszélybe kerül. Úgy gondolom, hogy ebb en mindenkivel egyetértünk ebben a Házban, hogy ezt mindenáron el kell kerülni. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Harrach Péter) : Megadom a szót Csákabonyi Balázs képviselő úrnak tízperces időkeretben. DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Figyelmesen hallgatva ezt a most már több órája tartó vitát, az egyik pillanatban igenigen jól éreztem magam, utána egy kissé elszomorodtam. Elszomorodtam akkor, amikor nem teljesen a tárgyról szólt a vita, vagy pedig oldalvágányokra csúszo tt el, és az sem töltött el nagy örömmel, amikor néhány felszólalásnak aktuálpolitikai felhangjai voltak. Tudom azt, hogy egy ilyen törvé nyjavaslatot nem lehet politikamentesen vitatni. Tudom azt, hogy szükségszerűen kialakulnak ellentmondások, ellentétek, azonban nem biztos, hogy egy ilyen szakmai vita során ezeknek kellene itt kifejezésre jutni. Ugyanakkor az rendkívül nagy örömmel tölt e l, hogy az alapkérdés tekintetében nincsen ellentmondás. Nem tudom ugyanakkor elfogadni azt, hogy ilyen megkülönböztetést tegyünk ennek a vitának a kapcsán, hogy rendszerváltó pártok és MSZP, és ugyancsak nem tudom elfogadni azt sem, hogy ebből kívánja az egyik felszólaló az MSZP demokráciafelfogását minősíteni. Azt hiszem, hogy ezek tévútra vezetnének. Azonban az, tisztelt képviselőtársaim, hogy itt valósnak tűnő érvek csapnak össze, az jelenti azt, hogy itt - irodalmi példával élve - egy jó drámáról van s zó. Mikor szikrázik a színpad? Akkor, ha valós ellentétek csapnak össze egymással, még akkor is, ha azok nem harsányan jelennek meg, hanem valahol fojtva, vagy pedig a normális emberi beszéd szintjén. Úgy gondolom, hogy itt erről kell nekünk szót váltani. Bárándy Péter egyik nyilatkozatában elmondta, hogy tisztában van azzal, hogy ennek a törvényjavaslatnak a benyújtása igenis komoly ellenállásba fog ütközni, komoly szakmai és politikai vitákat fog keletkeztetni, és azt mondom, hogy ez így is van rendjén. I tt a különbség a szocialista képviselőcsoport és a kormány álláspontja és a pillanatnyilag úgy tűnik, többségben lévő egyéb álláspontok kapcsán - vagy talán nem is jó ez a kifejezés, hogy kapcsán, hanem a különbség - gyakorlatilag abban látszik meg, hogy a zt a bizonyos közösen elérendő célt más és más úton próbálják megközelíteni a tárgyalófelek. (16.50) Én most elkezdek gondolkodni a kormány fejével. Van egy fokozódóan elutasítandó, a közvéleményt napról napra irritáló jelenség, ez a bizonyos gyűlöletbeszé d. Itt egy kis kitérő: nem tévesztendő össze a gyűlöletbeszéd azzal, amikor valaki például a kormányt szidja, mert a Btk. értelmében ez nem gyűlöletbeszédnek minősül. (Dr. Eörsi Mátyás közbeszól.) Hát tessék nézni: felsorolja a törvény egészen pontosan azt , hogy kik ennek a sértettjei, és a gyűlöletbeszéd itt más dolog. A gyűlöletbeszéd nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság egyes csoportjai ellen
