Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 21 (98. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. FODOR GÁBOR (SZDSZ): - ELNÖK (Harrach Péter): - GUSZTOS PÉTER (SZDSZ):
1993 Én azt mondom (Az elnök a csengő újbóli megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) , szükség van arra, hogy ez t a törvényt módosítsuk, még akkor is, ha ez esetleg nem éri el azt a célt, ami most a szándéka mindannyiunknak. Köszönöm a szót és a türelmet, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Szintén két percben kért szót Fodor Gábor képviselő úr, SZDSZ. DR. FODOR GÁBOR (SZDSZ) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Gulyás képviselő úr észrevételére szeretnék válaszolni, amely kapcsolódik Szabó Zoltán képviselő úr egyik előző észrevételéhez. Tehát milyen jogi eszközök állnak rendelkezésre? Mert ren delkezésre állnak jogi eszközök, ezt ne feledjük el. Most is léteznek olyan jogi eszközök Magyarországon, amikkel rendesen fel lehetne lépni a gyűlöletbeszéddel szemben. Először is, van a büntető törvénykönyv 269. §a, amely világossá teszi a gyűlöletre va ló uszítás fogalmát. Megjegyzem, fel is léptek ebben az ügyben, hiszen volt az előző ciklusban olyan képviselőtársunk, aki többek között ezen paragrafus alkalmazása kapcsán került elítélésre, nem is olyan régen. Tehát létezik, van fellépési lehetőség. Nem szabad azt hinni, hogy nem lehet mit tenni ebben az országban. Másfelől a Btk.ba 1996ban iktattuk be az apartheid elnevezésű tényállást, amely az emberiség elleni bűncselekményeket tartalmazó fejezetben található. Harmadrészt: a Btk. 174/B. §ában van a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagjai elleni erőszakkal kapcsolatos tényállás, amely szintén lehetőséget teremt mindenféle fellépésre. Negyedszer: a Btk. a 2000. évi módosításakor bevezetett egy olyan tényállást, amely a rendbontást büntetendő cselekménnyé nyilvánította, például ha valaki nyilvános rendezvény rendezőjeként a rend fenntartása érdekében tett intézkedéssel szemben erőszakkal vagy fenyegetéssel ellenállást tanúsít - egyébként ez a történet szól a futballmeccsekről. Még egy megjegyz és: a legfontosabb az, hogy milyen példát mutatunk, és milyen a politikai közhangulat egy országban. Megjegyzem, én ismerek olyan rádióműsort, amely évek óta volt műsoron a Magyar Rádióban, ez egy olyan rádióműsor volt, amely javarészt a homoszexuálisok pr oblémáival foglalkozott; e műsor készítői elmondták, hogy 199698 között kevés indulatos betelefonáló volt, 1998tól kezdődően tömegesen megnőtt az indulatos betelefonálók száma. Vagyis a politikai közhangulat alapvetően befolyásolja azt, hogy növekszik a gyűlöletbeszéd mértéke, vagy sem. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) Ez a döntő kiváltó ok, kedves képviselőtársaim, nem a büntetőjogi fenyegetettség. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (Harrach P éter) : Folytatjuk a normál felszólalások sorát. Most megadom a szót Gusztos Péter képviselő úrnak, SZDSZfrakció. GUSZTOS PÉTER (SZDSZ) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ebben a kicsit hosszabb felszólalásban a vége fel é szeretnék magam is konkrét és gyakorlati válaszokat adni, bár azt gondolom, eddig is konkrét és gyakorlati kérdésekről beszéltünk, akkor is, amikor az elveket hoztuk szóba. Ha másra nem, ez a vita arra egyébként mindenképpen jó, hogy a parlament két olda lán a négy különböző frakcióban ülő képviselők, párhovatartozástól függetlenül, egyaránt el tudják mondani azt, hogy mélységesen elítélik a rasszista és a gyűlöletkeltő beszédet. Egy eredménye máris van ennek a vitának és ennek a törvénymódosításnak: magam azt gondolom, önökkel együtt azok közé a képviselők közé tartozom, akik szívből - és természetesen észből is, ha lehet így mondani - megvetik
