Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 21 (98. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. BÁRÁNDY PÉTER igazságügy-miniszter, a napirendi pont előadója:
1979 Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy kíváne még valaki felszólalni a vitában. (Senki sem jelentkezik.) Úgy látom, ho gy nem. Megkérdezem Csizmár Gábor államtitkár urat, hogy kíváne reagálni. (Jelzésre:) Nem. Köszönöm szépen. A határozathozatalra várhatóan a következő ülésünkön kerül majd sor. A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV . törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (Mandur László) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterj esztést T/5179. számon, a bizottságok ajánlását pedig T/5179/13. számon kapták kézhez a képviselők. Megadom a szót Bárándy Péter igazságügyminiszter úrnak, a napirendi pont előadójának, 15 perces időkeretben. Parancsoljon, öné a szó, miniszter úr. DR. BÁ RÁNDY PÉTER igazságügyminiszter, a napirendi pont előadója : Tisztelt Országgyűlés! A büntető törvénykönyv jelenlegi módosításáról szóló javaslat alapvetése 1989ig nyúlik vissza. 1989ben a társadalmipolitikai átalakulás, a jogállami garanciák köv etkezetes megteremtése érdekében, a Btk.nak több rendelkezését is meg kellett változtatni. Ennek keretében került sor két bűncselekmény tekintetében a változtatásra, az állam elleni bűncselekmények között elhelyezett izgatás, ez volt az egyik, másrészt a közrend elleni bűncselekmények között elhelyezett közösség megsértése törvényi tényállásának a felülvizsgálatára. Ennek a felülvizsgálatnak eredményeképpen új tényállás kialakítására került sor a Btk. 269. §ában, közösség elleni izgatás címen. Ezzel együt t pedig kikerült a Btk.ból az állam elleni bűncselekmények közül az izgatás bűntette. Az azóta eltelt időben a közösség elleni izgatás tényállását többször érintette mind a törvényhozás, mind az Alkotmánybíróság munkája. Az Alkotmánybíróság először '92be n vizsgálta felül ezt a '89es módosítást, amelynek eredményeképpen a '89ben meghatározott tényállás (2) bekezdését alkotmányellenessé nyilvánította. Itt is hangsúlyozom, hogy kifejezetten kimondta viszont azt, hogy az (1) bekezdés alkotmányos. Ezt követő en az Országgyűlés '96ban ismét módosította a rendelkezést, azonban ismételt alkotmánybírósági felülvizsgálatra került sor; '99ben megsemmisítette az Alkotmánybíróság a '96ban beiktatott szövegrészt. Mindezek révén végül is a Btk. 269. §a tartalmát tek intve jelenleg azon rendelkezés felét tartalmazza, amelyet az Országgyűlés '89 szeptemberében fogadott el. “A jelen kormány félelmek nélküli életet, esélyt és biztonságot köteles garantálni; tiszteli és érvényesíti az emberi szabadságjogokat, az ember mélt óságát, nem tűri és nem tűrheti a megaláztatást, a kirekesztést.” - olvasható a kormányprogramban. Ez betartandó. E célok megvalósítása, illetőleg az egymás iránti szolidaritás elmélyítése elsősorban valóban nem a büntetőjog feladata. De álláspontom szerin t a gyűlöletkeltés mint deviáns magatartás, ma már büntetőjogi szabályozást igényel. Mi legyen büntethető és büntetendő? Legyen büntetendő az, ha valaki rasszista vagy idegengyűlölő módon nyilvánul meg a nagy nyilvánosság előtt olyan módon, hogy ezzel gyűl öletre izgat, vagy erőszakos cselekmény elkövetésére hív fel valamely nemzethez, illetőleg valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz tartozás miatt. Úgyszintén legyen büntetendő, ha valaki a nagy nyilvánosság előtt az emberi méltóságot becsmérlés sel vagy megalázással sérti a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási hovatartozás miatt, illetve az is, aki az emberi méltóságot azáltal sérti, hogy valamely ilyen csoport alsóbb- vagy felsőbbrendűségét hirdeti. Összefoglalva, a törvényi rendelkezés ezeket az elkövetési magatartásokat fedi le.
