Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 20 (97. szám) - A környezetterhelési díjról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - FARKAS IMRE (MSZP):
1891 (3.10) Ez legjobb emlékezetem szerint azt jelenti, hogy szerény személyemen kívül ezeket a javaslatokat a környezetvédelmi bizottságban egykét szocialista képviselő még megmegszavazta, de egyetlen ellenzéki képviselő sem mondott ezekre a módosító javaslatokra a környezetvédelmi bizottságban igent. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. ELNÖK (Harrach Péter) : Farkas Imre képviselő úr következik, MSZP. FARKAS IMRE (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném előrebocsátani, hogy a levegőterhelési díjj al és a vízterhelési díjjal kapcsolatban bennünk is és az indítványok alapján úgy látom, több képviselőtársamban is számos kétely fogalmazódott meg. Jauernik István képviselőtársammal több módosító indítványt is benyújtottunk, számunkra a talajterhelési dí j tűnik a leginkább kezelhetőnek. Úgy gondoljuk, hogy az önkormányzatok esetében ez pozitív kezdeményezés, hiszen valóban nagyon sok településnek okoz gondot, hogy bár a szennyvízcsatornahálózat részben vagy egészben rendelkezésre áll, de bizonyos esetekb en többen nem kötnek rá. Tehát a polgármesterek, az önkormányzatok pozitívan fogadnák a törvénynek ezt a részét. Ezért elsősorban olyan módosító javaslatokat nyújtottunk be, amelyek a talajterhelési díjjal kapcsolatosak, és annak a további jobbítását szere ttük volna elérni. Az egyik ilyen módosító javaslatunk a 64. ajánlási számon található, amelyben azt javasoljuk, hogy a talajterhelési díj megfizetése alól az illetékes települési önkormányzat a nehéz szociális helyzetben lévő lakossági kibocsátót legfelje bb két évig mentesítheti. Fontosnak érezzük ezt a javaslatot, mert ugyan szükséges, hogy ilyen ösztönzés után mindenki rákössön a csatornahálózatra, ezzel együtt is előfordulhat olyan szociális helyzet, hogy valaki ezt azonnal vagy akár egy év elteltével s em tudja megtenni. Ugyanakkor a törvény célkitűzését látva úgy gondoljuk, hogy két év alatt erre reális esély van, addig viszont nem célszerű ezeket a személyeket megterhelni a talajterhelési díjjal, hanem mintegy két év áll rendelkezésükre, hogy összeszed jék azt az összeget, amiből a rákötést megtehetik. Tudjuk, hogy a módosító javaslatunknak ez a szövege nem eléggé szabatos, ezért kapcsolódó módosító javaslatot nyújtottunk be ennek a tisztázására, amelyben most már valóban a talajterhelési díj megfizetésé re, díjkedvezményekre, mentességekre vonatkozó részletes szabályokat az önkormányzati rendeletbe utaltuk. Módosító javaslatot nyújtottunk be a 93. és 95. ajánlási pontok alatt, amelyekben azt javasoljuk, hogy a környezetterhelési díjakra való áttérés az el őterjesztéshez képest is lassabb ütemben történjen meg, tehát fokozatos díjterhelésre kerüljön sor. A bizottságok közül a költségvetési, a gazdasági és az önkormányzati is támogatni tudta a 93. ajánlási pontban lévő javaslatunkat, amelyik kisebb mértékű te rhelést fogalmaz meg, pontosabban: a terhelés kisebb mértékben változik az előterjesztéshez képest, és nagyobb mértékű eltérést javasolunk a környezetterhelési díjak tekintetében a 95. ajánlási pontban. Úgy látjuk, hogy a bizottságok nem támogatása ellenér e a 95. számú ajánlási pontban javasolt lépéssor tenné viszonylag vonzóbbá a környezetterhelési díj alkalmazását. Gusztos Péter képviselőtársam az imént több módosító javaslatról is beszélt, amelyek végeredményben egy dologra lyukadnak ki, arra, hogy a kör nyezetterhelési díj az önkormányzatokat illesse meg, és az önkormányzatok döntsenek ennek a további felhasználásáról, ami szintén környezetvédelmi irányú lenne. Jauernik Istvánnak benyújtottam olyan kapcsolódó módosító javaslatot, amely ha nem is a díj szá z százalékát, de annak legalább 50 százalékát az önkormányzatoknak juttatná. Példaként lebegett előttünk a valamikori gépjárműadó, amelyik szintén megosztott díjként funkcionált. Kérem képviselőtársaimat, hogy ezeket a javaslatokat gondolják át. Köszönöm s zépen.
