Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 20 (97. szám) - Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz):
1787 volna az az alsó érték, amely mellett, szerény körülmények között ugyan, de már biztosítható a hivatali dolgozók családtól távoli, kényszerű munkába járása is. Mindezze l egyidejűleg a munkahelyi étkezések kedvezményes határának megemelése elősegíti, hogy a munkavállalók biztosabban éljenek a napi rendszeres étkezéssel; valamint az adómentesség mértékének duplájára emelése egyidejűleg azokra a kisvállalkozásokra is jótéko nyan hat, amelyek ma már egyre szélesebb körben biztosítják a meleg étkezéseket az utalványok fejében. Mindezek mellett, tisztelt államtitkár úr, tisztelt képviselőtársaim, érdemes néhány szót szólni a gépkocsikra elszámolható kilométerenkénti költségről i s. A gépkocsiárak európai színvonalon mérve is magas adótartalma és a magas fenntartási költségek mellett a 3 forint/kilométeres rezsiköltség, hasonlóan az egyébként 110 forintos napidíjhoz, eszmei értéknek is nevezhető. Első lépésben talán a 10 forintos k ilométerenkénti rezsiköltség közelíti meg azt a minimális hozzájárulást a gépkocsik üzemeltetéséhez, ami mellett nem jelent ráfizetést ezeknek a fenntartása. Nos, tisztelt képviselőtársaim, ez az indokolása tehát annak a módosítójavaslatcsomagnak, amelyet az adótörvényekhez benyújtottam, azonban nemcsak én tettem ezt. Kilenc szocialista képviselő megtette ezt, hadd mondjam el itt a neveket: Burány Sándor, Podolák György, dr. Veres János, dr. Szekeres Imre, Kertész István, dr. Soós Győző, Nagyiványi Zoltán, Bakonyi Tibor és Pusztai Csaba. A dátum: 2001. szeptember 25. Ha akkor benyújtották, valószínűleg támogatandónak találták, és valószínűleg most is támogatandónak kell hogy találják. Ezért, a költségvetési bizottsági szavazással ellentétben, kérem és várom kormánypárti képviselőtársaink támogatását is, hiszen ezt a javaslatot két évvel ezelőtt kilenc szocialista képviselő jegyezte. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Pósán Lá szló úr, a Fidesz képviselője. DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. A 13., 14., valamint a 88., 89. számú ajánlási pontokhoz kívánok hozzászólni, továbbá a törvényjavaslat 3. számú mellékletéhez. A 13. sorszámon szereplő ajánlás a következ őről szólna: a jövedelem kiszámításánál mit kellene figyelembe venni? A módosítás szerint, amit a kormány beterjesztett, ebből a sorból, amelyik a korábbi adótörvényekben benne volt, kimaradna az “átképzésben” szó. Ez azt jelenti, hogy egy olyan közegben, olyan gazdasági körülmények közötti időszakban, amikor a gyárbezárások mellett sorozatosan találkozunk szerte az országban iskolabezárásokkal is, és számos pedagógus marad állás, munka nélkül, akkor kifejezetten azt a lehetőséget, ami az átképzést, a munka erőpiacon való jobb elhelyezkedést biztosítaná a számukra, a szocialistaszabad demokrata kormány nem tartja támogatandónak, és adóval kívánja sújtani. Én azt gondolom, hogy ebből a szempontból meg kellene tartanunk az adótörvénynek azt az előírását, amely ik egyébként jelenleg is hatályos, nevezetesen: az átképzéshez kapott pénzügyi támogatás ne minősüljön adóköteles jövedelemnek. A 14. sorszámon szereplő módosító javaslat azért született, mert a szöveg végigolvasása sajnos azt a tartalmat hozza magával, ho gy a nem iskolarendszerű képzés felé terel el olyan típusú képzéseket, amelyek egyébként minden további nélkül megszerezhetők iskolarendszerű képzésen belül is. Akkor, tisztelt képviselőtársaim, amikor a jövő évi költségvetést a kormány takarékosnak minősí ti, ezt közkeletűen inkább nadrágszíjmeghúzónak lehet mondani. És amikor kifejezetten komoly forrásokat von el az oktatás és a tudomány szférájából, akkor, azt gondolom, ezt a bajt megtetőzni még azzal, hogy minden olyan jellegű képzést, amit egyébként az iskolák megpróbálnak a maguk körében beindítani, és megpróbálják ezzel a pénzügyianyagi helyzetüket valamelyest is javítani, és minden olyan lépést, amely megfejeli az egész tendenciát azzal, hogy a képzések lehetséges vonalát vigyük ki a nem iskolarendsz erű képzésbe, és hogy az legyen adómentes, az
