Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 20 (97. szám) - Pánczél Károly (Fidesz) - az oktatási miniszterhez - “Hogyan született döntés a NAT-ról?” címmel - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. MAGYAR BÁLINT oktatási miniszter:
1749 Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztel t Ház! Az elmúlt héten áldását adta az új Nemzeti alaptantervre az Országos Köznevelési Tanács. A vita tehát látszólag lezárult, mielőtt még elkezdődhetett volna. Aligha tévedünk azonban nagyot, ha azt állítjuk, most kezdődik csak igazán a vita. Különösen azért, mert a hírek szerint az OKNT döntése meglehetősen furcsa körülmények között született. A tanács tantervi bizottsága ugyanis igen súlyos kritikákat fogalmazott meg a tervezettel szemben. Az MTI és a Magyar Nemzet pedig arról számolt be, hogy több tag esetében joggal kérdőjeleződik meg a pártatlanság, egyes esetekben felmerül az összeférhetetlenség gyanúja is. Tisztelt Miniszter Úr! Megfelele a valóságnak, hogy az OKNT illetékes szakbizottsága súlyos kritikát fogalmazott meg a tárca javaslatával szemb en? Megfelele a valóságnak, hogy az OKNT elnöke, Loránd Ferenc, és legkevesebb további három tagja, Báthory Zoltán, Liskó Ilona és Horn György bizonyíthatóan részt vett valamelyik kormányzó párt választási programjának elkészítésében? Megfelele a valóság nak, hogy a tanács tagjai közül az említetteken kívül többen szorosan kapcsolódnak valamelyik parlamenti párt szakértői csoportjához? Megfelele a valóságnak, hogy az OKNT két tagja, Báthory Zoltán és Horn György egyúttal a NATbizottságnak is tagja, azaz saját munkájukról szavaztak? Megfelele a valóságnak, hogy Báthory Zoltán és Horn György a NATbizottságban való részvételért anyagi ellenszolgáltatásban részesült? Ha igen, milyen összeget fizettek ki számukra? Szabályozzae valamilyen módon az OKNT az ös szeférhetetlenséget? Ön szerint nem kérdőjelezie meg az OKNT döntésének szakszerűségét és pártatlanságát, hogy olyanok is szavaznak, akiknek pártkötődése nyilvánvaló, illetve akik összeférhetetlenek, mert saját munkájukról mondanak véleményt? Várom vá laszát. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Szájer József) : A kérdésre Magyar Bálint oktatási miniszter úr válaszol. Megadom a szót. DR. MAGYAR BÁLINT oktatási miniszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Szemben az előző kormányzati ciklussal, amely elve tte az Országos Köznevelési Tanács egyetértési jogát szakmapolitikai és jogszabályi kérdésekben, egyik első lépésem az volt, hogy biztosítsam, hogy e testület visszakaphassa ezeket a jogait, és a parlament törvényben rendelkezett erről, hogy azt a jogfoszt ást, amelyet a Fidesz elkövetett, valamilyen módon helyreállítsuk, és visszaadjuk a jogokat. Így alakulhat ki olyan helyzet, hogy az Országos Köznevelési Tanács döntése valóban fontos, amire figyelmet kell és érdemes fordítani, ahogy ezt ön is tette, képvi selő úr, mert nem megkerülhető szakmai szervezetről van szó. Talán nem tévedek abban, hogy a Fidesz részéről nem sok interpelláció született akkor, amikor Pokorni miniszter úr megfosztotta érdemi jogaitól e testületet. Az OKNT múlt csütörtökön 13 igen szav azattal, 6 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett támogatásra méltónak tartotta a Nemzeti alaptanterv felülvizsgálatának a tervezetét, amelynek elfogadásával kapcsolatban egyetértési, azaz vétójoga van. Fájhat ez önnek, képviselő úr, kérhetik szokásaikhoz híven a szavazatok újraszámlálását, megkérdőjelezhetik szokásaikhoz híven a döntéshozók legitimitását. Előbb azonban ajánlom tanulmányozásra a képviselő úrnak a közoktatási törvény 96. §át, amely az Országos Köznevelési Tanács létrehozásának és működéséne k alapvető kérdéseit szabályozza. Az OKNTnek 23 rendes és 8 póttagja van. Az OKNT tagjait az oktatási miniszter kéri fel a következők szerint: 3 tagját saját választással, 10 tagját és 3 póttagját az országos pedagógiai szakmai szervezetek, 6 tagját és 3 póttagját a pedagógusképző felsőoktatási intézmények, 2 tagját és 1 póttagját a Magyar Tudományos Akadémia, 2 tagját és 1 póttagját az országos munkaadói szövetségek és munkaadói kamarák jelölése alapján. A felkérés a miniszter által delegált tagok kivétel ével, akiknek felkérése az érintett miniszter megbízásának lejártával megszűnik, 5 évre szól.
