Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 9 (84. szám) - A társasházakról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. BŐHM ANDRÁS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
168 (11.30) Tehát az egyeztetés nem történt meg, vagyis ez az előterjesztés nem tesz eleget annak a jogszabálynak, amely előírja, hogy hogyan kell egyáltalán jogszabályt létrehozni. Mindezeket összefoglalva a FideszMagyar Polgári Szövetség ezt az előterjesztést általános vitára alkalmatlannak tekinti. Köszönöm. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Megadom a szót Bőhm András képvis elő úrnak, az SZDSZ vezérszónokának. DR. BŐHM ANDRÁS , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy néhány mondat erejéig megosszam az álmélkodásomat önökkel, hogy egy ilyen típusú technikai, szolgáltató jogszabá ly micsoda politikai indulatok kiváltására képes. Ezt nem hittem volna. Azt gondoltam, hogy egy szolgáltató szabályt alkotunk, amit a társasház lakói, tulajdonosai várnak, hosszú évek óta várnak, és ehelyett itt olyan politikai értékelések hangzanak el a m agyar kormánnyal szemben, a koalícióval szemben, amelyek lehet, hogy sok tekintetben jogosak, de én arról szeretnék beszélni, amiről ez a jogszabály szól, semmi másról, mint a társasházak működéséről. Tehát amennyiben valaki, valakik nyomon követik ezt az országgyűlési vitát, akkor én a Szabad Demokraták Szövetsége nevében tájékoztatom ezeket a nézőket, hogy nem látunk okot ennek a társasházi törvénynek politikai célokra való felhasználására, és én az érdeklődő társasházi tulajdonosokat kizárólag arról kísé rlem meg tájékoztatni, hogy milyen vitás helyzeteket gondolunk megoldani ezzel a jogszabállyal. Tehát akik a nézők, érdeklődők közül arra kíváncsiak, hogy azok a százezrek, ha tetszik, milliók, akik társasházi viták között is tengetik a napjaikat, miként v iselkedjenek a továbbiakban, azoknak technikai kérdésekről fogok szólni. Akik itt politikai hangulatokat várnak, azok a Szabad Demokraták Szövetségének felszólalójától most ebben az ügyben nem fognak ilyet hallani, mert az ügyet nem találjuk arra alkalmasn ak. (Az elnöki széket Mandur László, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Nem vitás, hogy a lakás a társadalmi lét egyik legfontosabb színpada, a magyar lakosság jelentős hányada - ez elhangzott itt is - ma társasházakban él. Elhangzott az is, hogy a tár sasházi lakóközösségek kényszerközösségek, mert az élet úgy hozta - ez szociológiailag és történelmileg is igaz , hogy ezek a százezrek nem voltak képesek arra, hogy eldöntsék, kikkel lakjanak együtt, hanem az élet úgy hozta, hogy leszármazókkal, adásvéte leken keresztül kialakult egy társasházi közösség. A korábbi jogszabályok kezelhetetlensége éppen abból adódik, hogy valamiféle hamis elképzelésből, abból indult ki, hogy konszenzusra kényszerítem a tulajdonosokat, egyezzenek meg ők a napi kérdésekben, és megint nem nagy, falrengető ügyekben, hanem hogy mi legyen a felújítással, mi legyen a nem lakás céljára szolgáló helyiséggel, a garázzsal s a többi. Kényszerközösségek, mert együtt élők, mert az élet így hozta, és természetesen számtalan konfliktus terhel i ezeket a közösségeket. Ezek életmódbeli, napi sérelmek, jövedelmi viszonyok adta különbségek, ami miatt nem lehetett elvárni, nem is lehet elvárni józan ésszel, hogy konszenzussal oldják meg, oldják fel azokat a vitákat, amelyeket a mindennapok magukkal hoznak. Ezért képtelenség volt az az elvárás, hogy itt százszázalékos egyetértéssel döntsenek olyan kérdésekben, amelyekről a tulajdonosok másként és másként vélekednek. Ez a leglényegesebb eleme, én azt gondolom, ennek a törvénymódosításnak. És amiért azz al kezdtem, hogy itt technikai, jogtechnikai kérdésekről van szó: úgy látom, hogy a törvény előkészítője nagyon szisztematikusan végigment mindazokon a jogi kérdéseken, amelyekkel hosszú évek óta a bírói gyakorlat kínlódott. Kínlódott azért, mert nem volta k strikt szabályok, nem voltak egyértelműen értelmezhető szabályok, mert olyan fogalmak voltak, amelyekről különböző jogi vélelmek, vélemények lehettek. Tehát azt kell mondanom, hogy maga a bírói gyakorlat vagy a
