Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 7 (93. szám) - Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): - ELNÖK (Mandur László): - KÓSA LAJOS (Fidesz):
1322 sújt ez? Ugyanazt a családot, mert ha tetszik hinni, ha nem, szinte minden családban van olyan valaki, aki elfogyasztja a cigarettát, és ha nem is nagymértékben vagy nagymértékben is elfogyasztja az alkoholt, ugyanabból a zsebből megy ki. Azon tú l el tetszettek érni azt ezzel, hogy 300 milliárd forintot elvonnak a minisztériumokból, és azt követően jelentették be azt is, hogy 10 százalékkal le kell építeni, el kell küldeni az embereket a minisztériumokból és az intézményekből. Ebből jön ki az önök által nagyra becsült 150 milliárd forintos többlet. (20.20) Tessék elgondolkodni azon, hogy ezek után ünnepeltetie az SZDSZ magát. Struccpolitika, amit önök folytatnak, homokba dugják a fejüket, és azt mondják, hogy ünnepeljen az ország, mert mi intéztük el. Mellette ezt is el tetszettek intézni: az elbocsátást, az áremelést és a tehernövekedést. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Kétperces felszólalásra megadom a szót Béki Gabriellának, a Szabad Demokraták Szöve tsége képviselőjének. Parancsoljon! BÉKI GABRIELLA (SZDSZ) : Köszönöm, elnök úr. Szóval, az a tanmese jellegű vicc, amire ma már Kósa Lajos emlékeztetett bennünket, hogy ha van sapkája, az a baj, ha nincs sapkája az a baj, ez eszembe jut arról, amit Tállai képviselő úr mond. Egészen biztos vagyok benne, hogy ha most nem lenne adócsökkentés, akkor ezerrel azért ostorozná a kormányoldalt az ellenzék, most, hogy van személyi jövedelemadókulcscsökkentés, és valorizálás (Dr. Kovács Zoltán: Ezt ígérték!) , most ez a baj (Az elnök csenget.) , merthogy forrásokról másfelől gondoskodnia kellett a kormánynak. Én valóban tettem olyan megjegyzést, hogy tartalékolja a puskaport az ellenzék, mert biztosan mondok olyat a beszédemben, ami vitára készteti ellenzéki képviselőtá rsaimat. Azt gondoltam, hogy a gyermekek után járó adókedvezmény kérdése lesz ez, és örültem volna, hogyha az ellenzék van olyan udvarias, és meg akarja hallgatni az álláspontomat. Nagyon röviden, most már csak egy percben arra szeretnék hivatkozni, hogy e z a rendszer alapvetően igazságtalan. Egy háromgyermekes család, ahol igénybe tudják venni a maximumát a gyermekek után járó adókedvezménynek, évente 360 ezer forintot nyer ezáltal, míg egy olyan gyermekes család, ahol ezt nem tudják igénybe venni, mert mu nkanélküli a szülő, mert tudjuk, hogy bizonyos vidékeken ma is 304060 százalékos munkanélküliség van, vagy rokkantnyugdíjas a szülő, az kaphat rendszeres gyermekvédelmi támogatást, aminek az összege havi 4600 forint, tehát éves szinten ennek az adókedvez mény formájában igénybe vehető nagyságrendnek a 40 százaléka. Igazságosnak tartjáke képviselőtársaim, hogy 60 százalékkal többet kapjanak a tehetős családok? ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Kétperces felszólalásra megadom a szót Kósa Lajosnak, a F idesz képviselőjének. Parancsoljon! KÓSA LAJOS (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Először is, amit Béki Gabriella mondott a magyar közgazdászok álláspontjáról, az nem állja meg a helyét. A magyar közgazdászok döntő többsége azt mondta, hogy csökkenteni kell a jövedelemközpontosítást, mert a magyar gazdaság egyszerűen olyan versenyhátrányt szed össze a szomszédos országokkal szemben, ami megengedhetetlen. Téves az, hogy azt mondták néhányan, lehet, hogy néhányan ezt mondták a fizetett mondóe mberek közül, hogy emelni kell az adókat, de tessék megnézni, szinte az összes érdekvédelmi szervezet, legyen az gazdasági, társadalmi, azt mondta, hogy csökkenteni kell az adókat. Másrészt érdekes, hogy az SZDSZ most itt kitünteti saját magát, most még a koszorúzási ünnepség elmarad, de nemsokára arra is sor kerül. Jól emlékszünk még, amikor nagy bajuszú Kuncze
