Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 7 (93. szám) - Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - TÓTH ANDRÁS (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - KÓSA LAJOS (Fidesz):
1317 addig, amíg ő ezt lakásként használja, ne fizessen utána építményadót, de a javaslatnak csak eddig terjed a pozitív része. Mert meg kell önöknek mondanom, hogy az a megoldás, amit választ a kormány, hogy az adózó halála után, tehát a tulajdonos meghal a lakásban, utána egy összegben kell kifizetni az adót az önkormányzat számára, ráadásul ezt a je gybanki alapkamattal növelten, ez a mostani viszonyok mellett, főleg ha figyelembe vesszük a nagyon komoly illetéknövekményeket, ami az ilyen aktusokhoz óhatatlanul társul, olyan megterhelést jelenthet az adófizető számára, ami megkérdőjelezi azt, hogy ő a normál öröklésben egyáltalán mint kedvezményezett részt tud venni. Hiszen egyébként, hozzáteszem, ezt az adót az önkormányzat köteles az ingatlanra terhelni, tehát az adófelhalmozás után csak egy terhelt ingatlanhoz juthat az örökös. Én úgy gondolom, hogy a kedvezmény iránya nem rossz, jó lenne, ha esetleg még a további finomításra nyitott lenne a kormány, azért, hogy valóban bizonyos ellehetetlenülő élethelyzetekben segítsünk az időseken. A helyi iparűzési adóval kapcsolatban mindjárt az elején hadd szöge zzem le, hogy a magyarországi helyi iparűzési adó egész alapkoncepciója rossz, és azt hiszem, hogy előbbutóbb egy új alapokra épülő helyi iparűzésiadóelképzelést kell letenni az asztalra, egész egyszerűen azért, mert nagyon sok, helyi iparűzési adót fize tő vállalkozó mondja el, jogosan, hogy miután ez nem a vállalkozás eredményessége alapján szedi a bevételt, hanem az árbevétel alapján, előfordulhat egyébként, hogy veszteséges vállalatok is kénytelenek ilyen jellegű befizetéseket eszközölni, és az összbef izetés nem kevés, mert 280 milliárd forint az éves önkormányzati adóbevétel ebből az adófajtából. Az más kérdés, hogy most a javaslat az egyébként is rossz helyzetben lévő önkormányzatokat még inkább rossz helyzetbe hozza, mert az a változás jön a javaslat szerint a helyi iparűzési adó szedésénél, hogy a befektetett pénzügyi eszközök utáni és egyéb kapott kamatok és kamat jellegű bevételek 50 százalékával lehet csökkenteni az adó alapját. Ez durván egy olyan nem több, mint 56 milliárd forintos bevételkiesé st eredményez az önkormányzatoknál, ez látszólag kevés. Csak gondoljunk bele abba, amit az előbb elmondtam az egyik hozzászólásomban, hogy csak az áfaváltozás a villamos energiában az önkormányzatoknál, csak az önkormányzati fenntartású intézményeknél mint egy 18 milliárd forintos többletkiadást jelent, és akkor ezzel vessük össze ezt az adóbevételkiesést. Én úgy gondolom, érdekes, hogy a kormány sosem a saját zsebére jó fej, hanem mindig másokéra szeret kedvezményt adni. A gépjárműadóztatás területén azon ban már megmutatkozik ennek a javaslatnak a foga fehérje, egész egyszerűen azért, mert a tényleges effektív adóemelés a gépjárműadók esetében 40 százalék. Ennek alapvetően az az oka, hogy az önkormányzatok szintén kénytelenek számolni azzal, hogy mennyire képesek az ottani emberek befizetni az adójukat. A legtöbb helyen nagyon rossz az adófizető képesség, az adóteherviselő képesség, és éppen ezért hiába volt '99ben lehetőség arra, hogy a gépjárműadó plafonja 1000 forint legyen, a legtöbb önkormányzat 600 forintnál, az alsó határnál húzta meg ennek az adónemnek a mértékét. És miután egy ötéves moratórium után most 1200 forintra emelkedik a 100 kilogrammonkénti, kötelezően fizetendő gépjárműadó, ez, ki kell számolni, a legtöbb esetben 40 százalékos effektív adóemelést jelent. Azonban, még egyszer mondom, ez nagyon jelentős adóemelkedés a mértékét tekintve. Az egyetlen pozitívum a gépjárműadóztatás esetében, hogy az adóbevallás kötelezettségét megszünteti a tervezet, és azt mondja, hogy az okmányirodák, illet őleg a BM Központi Adatfeldolgozó adatbázisa alapján történik az adó kivetése vagy törlése, módosítása, és ez azt jelenti, hogy nem kell az adózóknak ugyanannál az önkormányzatnál kétszer sorban állni, hanem egyszer lehet szó arról, hogy ezt az adót befize ssék. Az más kérdés, hogy csekély öröm lesz az, hogy most már egy ablaknál fizethetik a 40 százalékkal több adót. Az önkormányzati helyiadóbevételeket a legjelentősebb mértékben természetesen nem ezek az esetek érintik, hanem az, hogy a költségvetés által tervezett GDPnövekedés üteme nagyon szoros korrelációt mutat a beszedhető helyi iparűzési adóval, és itt egy olyan tendenciát figyelhetünk meg,
