Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 7 (93. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A környezetterhelési díjról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - PÜSKI ANDRÁS (MDF): - ELNÖK (Harrach Péter): - KÓSA LAJOS (Fidesz):
1290 nem más, mint egy új adófajta. A hivatkozási alap persze itt is egy divatos trendi valami - most éppen a környezetet használók érdeke , azonban ha megnézzük, hogy ténylegesen miről szól ez a törvényjavaslat, akkor rájövünk, hogy itt igazából a hiányról és annak a mérsékléséről van szó. Az természetesen igaz, hogy hosszú távon szükséges biztosítani a környezet megfelelő minőségét, éppen ezért a környezetterhelőket valamilyen módon ösztönözni kell arra, hogy ezt csökkenteni tudják. Magyarország környezeti állapota sok tekintetben elmarad a fejlett európai országokétól, és jó lenne, ha valami pozitívumot tudnánk tenni annak érdekében, hogy ezen a területen is felzárkózzunk Európához. Azonban ez zel a törvénnyel és az ilyen új adónemek bevezetésével a kormány csak látszólag nyer azzal rövid távon, hogy most ráül egy olyan divatos fogalomra, mint a környezetvédelem, ugyanis hosszú távon az új adónemek azonosulnak majd a környezetvédelmi intézkedése kkel az emberek fejében, és ez a tévút azt eredményezi majd, hogy az emberekkel sikerül majd a környezetvédelmet is megutáltatni, ami hosszú távon nagyon veszélyes lehet. A helyzet az, hogy a törvénytervezet egységesen kezeli a gazdasági tevékenységet é s a társadalmi életfunkciókat a környezet terhelése esetén - azaz egyébként a törvény szelleme az ember normális életfunkcióit adóztatja, ami egyedülálló a világon. És arra nem utal a törvény, hogy ha azzal terhelem a környezetet, hogy vizet iszom, hogy fő zök - és természetesen szennyvíz is keletkezik ilyenkor , akkor hogyan tudom a környezeti terhelést csökkenteni. Az persze egy kézenfekvő válasz, gondolom, hogy szüntessem be az életfunkcióimat, s akkor mindjárt mentesülök az ilyen típusú adónemek alól, d e ez a képtelenség nagyon hamar átlátható. (18.00) Sajnos, a törvényben tényleg nincsen utalás arra, hogy ha a környezet érdekében valamit akarok csinálni, akkor én magam személyesen hogyan tudok - engem is terhelnek ezek a környezetterhelési díjak - valam it tenni. Ne mossam a ruháimat? Igyak kevesebbet? A helyzet az, hogy nincs a törvényben alapvetően utalás arra sem, hogy a gazdasági élet szereplői számára mi a logika ebben a javaslatban. A hazai vízjogi szabályozás ugyanis többfajta, egész pontosan három különböző védettségű vízvédelmi területet különböztet meg az országban. Ezek pont arra szolgálnak egyébként, hogy nagyjából tájékoztassák a határértékeket figyelembe vevő gazdasági vállalatokat azzal kapcsolatban, hogy ha megfelelő beruházásokat alkalmazn ak, és a határértékek alatt bocsátanak ki, akkor segítenek abban, hogy azokat a természeti erőforrásokat, amiket használnak, egyensúlyi állapotban, megújuló természeti erőforrásként használjanak. Csakhogy itt az a probléma, hogy ez a törvény az egész vízjo gi szabályozásnak a határértékekhez kötött rendszerét annullálja vagy kérdőjelezi meg, annak az értelmét, melyet egyébként, ha én határérték alatt bocsátok ki, vagyis deklaráltan úgy használom ezt a természeti erőforrást, hogy annak az öntisztuló képessége megmarad, és hosszú távon biztosítja a természet egyensúlyát, akkor is büntetnek ezzel az adóval. Egyébként nyilvánvaló, hogy miért; azért, mert a költségvetés bevételéről van itt szó, nem pedig a környezet védelméről. Az a helyzet, hogy a törvénytervezet nek számos olyan pontja van, ahol nagyon komolyan lehet vitatni azt, hogy mi is itt a környezetterhelési díjnak az alapja. Például van talajterhelési díj, de érdekes módon ez csak a vízhasználáshoz és a szennyvíziszapelhelyezéshez kötődik, holott egyébkén t tudjuk, hogy a talaj terhelését jelenti az is, ha valaki olyan mennyiségű szárazanyagot bocsát a levegőbe, ami természetesen kiülepszik a talajra, és egyébként megjelenik ott szennyezésként, de valamilyen ok miatt ez nem talajterhelés, ezért nem kell fiz etni. Aztán nehéz azt megmagyaráznunk, hogy miért csak az 500 kilowatt bemenő hőteljesítmény feletti, helyhez kötött és pontforrás jellegű légszennyező forrás terheli a környezetet. És a közúti járműforgalom, ami egyébként a légszennyezés 40 százalékáért f elelős, az nem terheli? Vagy akkor miért nincsen ez bevéve ebbe a törvénybe, ha tényleg a környezet védelme a fontos? Mi tudjuk a magyarázatot: azért, mert a gépjárműforgalmat nehezen tudja a kormány beazonosítani. Azt az
