Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 7 (93. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A környezetterhelési díjról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - GYAPAY ZOLTÁN (Fidesz):
1288 Aztán az önkormányzat természetesen nem üzemeltethet saját maga egy csatornahálózatot és szennyvíztisztítót, ezt szakcégre kell bízni: általában bérüzemeltetési szerződéseket kötnek az önkormányzatok, ezt tesszük mi magunk is. Igen ám, de a bérüzemeltető valamennyi költségét visszaterheli a fogyasztókra a víz- és csatornadíjon, jelen esetben a csatornadíjon keresztül. Azaz megint csak kik fizetik a költségeket? A csatornát használók, akik egyébként ezzel a legkevesebbet szennyezik világszerte. Ha országosan megnézzük - a csatornázottság mérté két talán most nem kell százalékosan kifejtenem önöknek , hogy melyik társadalmi réteg mennyit ad ki a zsebéből, bizony a legtöbbet azok fizetik, pontosan a víz- és csatornaszolgáltatással, magyarul a szennyezés megoldásával kapcsolatban, akik a legkevésb é szennyeznek. Hol van “a szennyező fizet” elve? Aztán az önkormányzat tulajdonképpen megmarad tulajdonosnak, hiszen az elkészült hálózat az övé, csak bérüzemeltetésbe adta, és a tulajdonost terhelik azok a kötelezettségek, amelyeket előttem épp a vita vég én szóló képviselőtársaim hangoztattak. Ha már a jelen példánál maradunk, Öskü önkormányzatának valószínűleg még az idei télen egy másfél millió forintos fúvócserét valahogy össze kell szednie a költségvetésünk bugyraiból év végén. Valahogy meg fogjuk olda ni; a legkevesebbet szennyezzük, de áldozunk. (17.50) S most még nekünk kell fizetni a vízterhelési díjat is, hölgyem és uraim, nekünk, akik eddig is álltunk mindenféle költséget, amit az imént felsoroltam. Némileg segítene ezen a dolgon, hogy ne a legkeve sebbet szennyezők fizessenek, ha bevezetnénk a talajterhelési díjat, hiszen - ha már Ösküt hoztuk fel példának - az a 13 százaléknyi lakos, aki nem kötött rá, ennek hatására vagy fizet és ezzel hozzájárul a költségekhez, vagy ráköt, és akkor meg az előbb f elsoroltak miatt szintén fizet. De hölgyeim és uraim, mi a helyzet azokon a településeken, ahol szennyvízcsatornahálózat és szennyvíztisztítás egyáltalán nincs? Ők szennyezik a legtöbbet, így a “szennyező, fizess” logika alapján nekik kellene a legtöbbet fizetniük a szennyezésükből kifolyólag. De nemcsak azért, mert szennyeznek, hanem úgy kellene fizetniük, hogy a bevétel arra fordítódjon, hogy megoldódjon a környezetszennyezési probléma, azaz a szennyvízcsatornázás és tisztítás felé elinduljanak ezek a t elepülések is. Az előbb egy listával untattam a parlamentet - elnézést kérek érte , végigmentünk elég sok ponton, és a rengeteg munka, rengeteg macera, veszekedés, pénzkidobás után a végén a polgár ott áll: még a vízterhelési díjat is nekem kell majd fize tni, ha ilyen sok munka és pénzkifizetés után megcsináljuk a csatornát? Térjünk kicsit vissza a törvénytervezet preambulumához, amely szerint a környezet és a természet terhelésének mérséklése lenne a cél. A cél jó, csak ez éppen nem fogja ezt szolgálni, m ert borítékolom önöknek, hölgyeim és uraim, a legtöbb önkormányzat nem fogja megkockáztatni a sok munkát, a sok macerát, a sok pénzt, amelynek a végén még vízterhelési díjat is kell fizetni. Nagyon sokan azt fogják mondani - elnézést kérek a kifejezésért , bolondok leszünk csatornát csinálni magunknak azért, hogy aztán majd olyan sok pénzt ki kelljen fizetnünk; ráadásul szép fokozatosan és évtizedekre előre láthatóan. A környezethasználóknak a környezet és természet megóvását szolgáló tevékenységre való ös ztönzése. A társadalom legkisebb részét, akik a házuk előtt elmenő csatornára ráköthetnének, így talán meg tudnánk fogni - de mi van a többiekkel? A környezet- és természetvédelem költségvetési forrásainak biztosítása érdekében alkotná az Országgyűlés ezt a törvényt. A környezetvédelmi bizottsági ülésen többször is elhangzott az előterjesztő részéről, semmi biztosíték nincs arra, hogy az APEHnál képződő, azaz a központi költségvetést illető bevételek - kivéve az önkormányzatoknál képződő bevételeket - akár csak részben is környezetvédelmi célokra fordítódnának vagy direkt a csatornázás és a szennyvíztisztítás céljaira fognak fordítódni. Semmi garancia nincs rá. Ezt egy következő törvény, például a jövő évi
