Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 7 (93. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A környezetterhelési díjról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
1283 Ezen is lehet finomítani, Pap János képviselőtársam szakértői felszólalásából több megjegyzés figyelemre méltó, és több megjegyzéssel ezt “ a szennyező fizet” elvet lehetne javítani. Az is jó ebben a törvényjavaslatban, és előnyére szolgál, hogy a bevezetés fokozatosan történik, mint ahogy a törvényjavaslat utolsó paragrafusa, a 27. § ezt részletesen bemutatja, tulajdonképpen a levegőterhelési és a vízterhelési díj 100 százalékig csak a 2008. évtől kerülne bevezetésre, a talajterhelési pedig a 2009. évtől, és addig egy évről évre növekvő, 40, 60, 90 százalékon keresztül a 100 százalékot elérő, tehát fokozatosan növekvő díjfizetési kötelezettség lenne megvalósítva. Ugyancsak jó az is, hogy a díjak kiszámíthatók, átláthatóak és kontrollálhatóak, a díjak kiszámítása a törvényjavaslat mellékleteiben nyomon követhető. Erre is ugyanazt mondanám; Pap János képviselőtársunk jelentős kritikát fogalmazott meg ezen mellékleteket, illetve a díjkiszámítás módszerét illetően, ebben is figyelembe lehetne venni nyilván pár elemet, pár, alapos okból megfogalmazott elemet, ez azonban azon nem változtat, hogy a meglévő, a törvényjavaslathoz csatolt mellékletek, díj számítási módok lennének ily módon tökéletesíthetők. (Az elnök jelzi az idő leteltét.) Összefoglalóan tehát azt tudom mondani, hogy ez az előttünk lévő törvényjavaslat számos helyen szorul módosításra és javításra, de ahogy Kovács Tibor képviselőtársunktól hallottuk, nem kizárt, hogy akár elfogadásra is kerülhessen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Megadom a szót Lezsák Sándor képviselő úrnak. LEZSÁK SÁNDOR (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tö bben vagyunk itt képviselők, akikkel több cikluson át ültünk a parlamentben, de azt hiszem, egyetértenek velem abban, hogy kormányzat részéről beterjesztett törvényjavaslatot ennyire a kormányzat részéről mentegetni még nem hallottunk. Egyszerűen csodálkoz om akár Kovács Tibor, akár Szalay Gábor megszólalásán. Szalay Gábor arról beszélt, hogy vettek egy mély lélegzetet, és beterjesztették ezt a törvényjavaslatot; én azt gondolom, venni kellene még egy mély lélegzetet, és vissza kellene vonni ezt a törvényjav aslatot. (Derültség a Fidesz soraiban.) Mi az oka ennek? Mi az oka annak, hogy az egyébként szakmai igényességéről is nevezetes környezetvédelmi tárca statisztálásával bekerült ez a törvényjavaslat? Úgy gondolom, hogy egy jogalkotási időzavarban szenved a kormányzat, és talán ezért csúszott be ez a törvénytervezet, amit a Magyar Demokrata Fórum elfogadni nem tud. Az új adó ilyen formában, zavaros tartalommal és ilyen határidőkkel történő bevezetését egyébként mind a gazdálkodók érdekképviseleti szervei, min d a környezetvédelem ügye iránt elkötelezett szervezetek, szakemberek jelentős része elfogadhatatlannak tartja. A gazdálkodók többek között - érthetően - attól tartanak, hogy az uniós belépést követően leomló vámhatárok miatt az eleve élesebb piaci verseny során minden újabb adó csak növeli eddigi versenyhátrányukat. Nagyon szerencsétlen szerintünk ezen új adó bevezetésének az időzítése is. A belépés éve várhatóan sok hazai vállalatot hoz nehéz gazdasági helyzetbe, azaz jobb lenne kitapasztalni a termelőszf éra teherbíró képességét az új körülmények között, és csak ezt követően kellene megfontolni ennek az új adónak a bevezetését. A gazdálkodó szervek érdekképviseletei egyhangúlag ezt a véleményt képviselik; érthetetlen, hogy - eltérően tőlük - miért annyira biztos a pénzügyi kormányzat a gazdálkodó szervek jövő évi nagyobb teherbíró képességében. A sokszor hangoztatott társaságiadókedvezmény a vállalatoknak csak egy kisebb, nyereséges hányadát érinti előnyösen, míg a környezetterhelési díj bevezetésének hátr ányát valamennyi gazdálkodó szervezet viseli. A környezetvédők egy része helyesli ezt a megoldást, mert úgy vélik, hogy a befolyt díjak elköltésének céljaitól függetlenül ezek a közterhek a környezet eddiginél fokozottabb védelmére késztetik a gazdálkodóka t. Nyilván lehet ebben is igazság, de más környezetvédők joggal hangsúlyozzák, hogy ezt a díjat csak környezetvédelmi feladatok ellátására lenne etikus fordítani, márpedig ebben a törvényben nincs ilyen biztosíték (Dr. Kis Zoltán felé:) , és
