Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 7 (93. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A környezetterhelési díjról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - ECSŐDI LÁSZLÓ, az önkormányzati bizottság előadója:
1268 Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az önkormányzati bizottság 2003. október 1jei ülésén tá rgyalta a T/5481. számú, környezetterhelési díjról szóló törvényjavaslatot, elsősorban önkormányzati szempontból. A bizottság többsége 10 igen és 8 tartózkodó szavazat mellett támogatja a javaslat általános vitára való alkalmasságát. A tervezet célja a kör nyezet és a természet megóvása, mégpedig az egyik leghatékonyabb eszközzel, így az állam és a környezethasználók között arányos teherviselést ír elő, és próbát tesz a cél elérésére. A tervezet a környezet három területén adóztatja meg a károsanyagkibocsát ásokat: a levegőbe való kibocsátásnál és a felszíni vizekbe, illetve a talajba jutott terheléseknél. Ezek a díjak elsősorban a kibocsátót terhelik. A levegőterhelési és a vízterhelési díj nem terheli közvetlenül a lakosságot, ugyanakkor a harmadik, a talaj terhelési díj elsősorban a lakosságot terheli. Célja, hogy a jelentős lakossági, önkormányzati és állami pénzből megépült szennyvízcsatornára való rákötést ösztönözze, és ezáltal ezen a területen lehetőleg minimálisra csökkentse a talajterhelést, főleg azo kon a területeken, ahol már megépült a csatornarendszer. A támogató hozzászólók szerint a törvénytervezet megvalósításához a törvényi környezetet is meg kell változtatni, illetve lehetőséget kell adni a helyi önkormányzati adóhatóságoknak, hogy ezt a törvé nyt megfelelően végre tudják hajtani, és el tudják végezni azokat a feladatokat, amelyek ebből adódnak. A talajterhelési díj ugyanakkor a helyi önkormányzatokat illeti meg, míg a két előző adónem viszont a központi költségvetést illeti. A törvény életbe lé pésétől kezdve a díjtételek fokozatosan, mintegy négy év alatt érik el a teljes, százszázalékos értékhatárt, lehetőséget adva ezzel az érintetteknek a folyamatos felkészülésre. A levegő- és vízterhelési díj bevezetése 2004. január 1jétől, míg a talajterhe lési díjról szóló része 2005. január 1jétől kerül bevezetésre. Mivel a bizottság többsége fontosnak tartja a környezet és a természet megóvását, az adórendszer folyamatos átalakítását, illetve zöldítését, a törvénytervezet általános vitára való alkalmassá gát 10 igen szavazattal támogatta. Még egy gondolat, képviselőtársaim: a bizottságban is felvetődött, hogy miért nem a Környezetvédelmi Minisztérium terjeszti be ezt a törvénytervezetet. Szó szerint szeretném idézni a kormány képviselőjét, mivel a bizottsá gi ülésen mindkét minisztérium, a Pénzügyminisztérium, illetve a Környezetvédelmi Minisztérium is képviseltette magát. Az idézet: „Ha megengedi a tisztelt elnök úr és a bizottság, akkor néhány gondolatot elmondanék. Az első gondolat az – és ez több bizotts ágban is felmerült – , hogy miért a Pénzügyminisztérium az előterjesztő, amikor egy környezetvédelmi típusú adó bevezetéséről van szó. Meg kell mondanom, hogy az előterjesztett adótörvényjavaslatnak minden egyes betűjét közösen fogalmaztuk, pontosabban a K örnyezetvédelmi Minisztérium volt az, amely egy hosszabb, 1012 éves munkával kicsiszolta ezt a törvényjavaslatot. Mi a magunk részéről most úgy éreztük, hogy előterjeszthető, és ennek megfelelően a kormány úgy döntött, hogy az előterjesztést a Pénzügymini sztérium végezze el, figyelembe véve, hogy ez, bár díj a neve, de adó típusú, legalábbis adó feladatokat ellátó törvényjavaslat.” Néhány gondolatot engedjenek meg még a bevezetőben: valamikor a ’80as évekig döntően a bírság volt, amely a környezetvédelmet szabályozta, a ’90es évektől kezdve, most általában beszélünk, Európában kezdték bevezetni a környezetterheléssel kapcsolatos adókat, tehát a környezeti adókat, az ökoadókat. Most az utóbbi kéthárom évben kezdett elterjedni a piaci eszközök alkalmazása, tehát a piaci eszközök környezetvédelem területén történő erőteljesebb bevezetése. Ezt azért tartottam fontosnak elmondani, képviselőtársaim, hogy cáfoljam azokat a kinyilatkoztatásokat, hogy ez egy első felindulásból bevezetett adónem; egy hosszú évek al att kiérlelt adónemről van szó, amelynek bevezetése nyilván nehézségekkel jár. Hogy milyen hatással lesz a működésének, az a következő időszakban fog teljes mértékben kiderülni, de úgy gondolom, hogy valamilyen mértékben ez az első lépés arra, hogy az adót erheléseket át próbáljuk vinni a környezetvédelem irányába, illetve, hogy az adórendszert minél jobban zöldítsük.