Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 7 (93. szám) - A környezetterhelési díjról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - LENÁRTEK ANDRÁS, a költségvetési és pénzügyi bizottsági kisebbségi véleményének ismertetője:
1263 az elveket, másodsorban azokat a gyakorlati alkalmazásbeli kérdéseket, amelyek a törvényjavaslat tekintetében a többségi álláspont kapcsán is felmerültek. Egyetértés mutatkozott az elvek terén abban a tekintetben, hogy a szabad javak, a szabad javakkal való rendelkezés, azok felhasználása ügyében az ingyenesség adott területeken, adott szegmensekben mármár szétfeszíti azt az alkotmányos jogot, hogy senki n e zavarja a másikat ugyanezen szabad javak használatában. Tehát szükséges a levegő, a víz és a talaj olyan értelmű védelme, egy olyan környezettakarékos, környezetvédő gazdálkodás, amelyik a jövő, az unokáink számára is élvezhetővé teszi ezeket a javakat. A környezetvédelem eddig alapvetően a bírságolás módszerével élt, emellé társul most a díj, amelyik adóigazgatási szempontból mindenképpen adót jelent, a szennyezés és a károsítás mellett maga a terhelés, tehát már a nulla kibocsátás feletti mérték is ilye n értelemben egyfajta ösztönző jelleggel bírja rá azokat a kibocsátókat is, akik ezekben érintettek, hogy takarékosabban bánjanak a környezet felhasználásával, a környezet szennyezésével. A “szennyező fizet” elv, amelyről már az előző vita során is többet hallottunk, különösen az üzleti célú hasznosítás tekintetében, és nem túlhangsúlyozva, de az arányosság mint elv megtartásával ad lehetőséget arra, hogy fokozatos, folyamatos ösztönzése történjen meg ilyenformán a környezet javuló terhelésének. Felmerültek gyakorlati kérdések is a törvény későbbi alkalmazásával összefüggésben. Az első kérdés természetesen az, hogy kit terhel majd ez a díj. Az rögzíthető, hogy gyakorlatilag az egyént közvetlenül nem terheli - itt kivétel a talajterheléssel összefüggő díjazás , ami azonban olyan ösztönző rendszereket tartalmaz, amelyek következtében akár tizedére is csökkenthető a díj mértéke. A kedvezményezettség és a szolgáltató és a szolgáltatást igénybe vevő közé beépített érdekellentét pedig lehetővé teszi, hogy nem a feke te- vagy a szürkegazdaságba csúszik át ennek az érvényesítése. A bevezetés ideje kellő felkészülést jelent az érintetteknek, például aki csatornahálózatra rá tud kötni, annak ezen távolságnyi idő alatt, ami e tekintetben 2005től kerül bevezetésre, lehetős ége van e rákötés megejtésére is. Az áremelkedés természetesen ma még pontosan, mivel közvetve hathat az egyénre, nem mérhető be. A nemzetközi tapasztalatokról és a termékkonkurencia lehetséges változatairól valóban e vita kapcsán sem kaptunk kellő mélység ű tájékoztatást. A beruházásösztönzés csak bizonyos területeken, így a vízterhelés esetén jelenik meg. Szükség lenne esetleg magának a levegőterhelésnek a mérésére is. A mérés tekintetében adatszolgáltatás biztosítja a díj kivetését, ugyanakkor az önbevall ás, a hitelesség és az ellenőrizhetőség kérdését veti fel. Az adózás kötelező jellegűvé válik, ugyanakkor az adóigazgatás, ennek különösen az önkormányzati vetülete kérdéses, hiszen önkormányzati adóhatóság jelen pillanatban az önkormányzatoknak csak minte gy 1015 százalékánál működik, ez pedig valamennyi önkormányzatnál adóhatósági feladatokat fog jelenteni. Köszönöm a szót, köszönöm a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : A megfogalmazott kisebbségi vélemény ismertet ője Lenártek András. Megadom a szót. LENÁRTEK ANDRÁS , a költségvetési és pénzügyi bizottsági kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A környezetterhelési díjról szóló törvényjavaslat bizottsági vitája során so k kérdés és probléma fogalmazódott meg ellenzéki és kormányoldalról is. A legtöbb kritika a környezetterhelési díj alapfilozófiáját érintette. A törvényjavaslat magyarázatából, a kormány képviselőjének nyilatkozatából, az államtitkár úr nyilatkozatából is az derül ki ugyanis, a cél az, hogy a környezetet használó, a környezetet terhelő tevékenységek viseljenek adóterhet. Tehát figyeljünk oda: az alapcél valamiféle bevételszerzés, nem pedig az, hogy csökkenjen a környezetterhelés. Ezt sok paragrafus is alátá masztja, például a
