Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 7 (93. szám) - Az adózás rendjéről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. BŐHM ANDRÁS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
1192 Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most pedig me gadom a szót Bőhm Andrásnak, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportja nevében felszólalni kívánó képviselőnek. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr. DR. BŐHM ANDRÁS , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Jól tudom , hogy a törvény általános vitája zajlik. Tehát ezt érintően az általános vitára tartozó értékelését próbálom adni ennek a jogszabálynak, és a nagyon fontos kérdések - amiket az imént hallottunk - nyilván a törvény részletes vitájánál megtárgyalásra, részb en esetleg támogatásra is kerülhetnek. Az adózás rendjéről szóló hatályos törvény az egyik csúcstartója a sokszor módosított, kezelhetetlen és áttekinthetetlen jogszabályoknak. Az adózási rend megfelelő szabályozása az egyik előfeltétele annak, hogy meg le hessen követelni az elvárható és kívánatos adómorált. (10.40) A megfelelő szabályozás nemcsak áttekinthetőséget jelent, hanem kiszámíthatóságot, tervezhetőséget is. Az elmúlt 13 évben több mint 50szer módosított törvény olyan helyzetet idézett elő, mint a képes újságok népszerű labirintusjátékai. Amikor végre az új módosításokkal egységes szerkezetbe foglaltatik az adózás rendjéről szóló új törvény, akkor szeretnénk elismerésünket és egyetértésünket kifejezni a törvény előkészítőinek, egyúttal kifejezni az t az elvárásunkat, hogy az adóigazgatási eljárás területén is hosszabb időre érvényes szabályokra van szükség. Az adócharta azt is kell hogy jelentse, hogy az adózók bízhassanak a játékszabályok változhatatlanságában. A jogszabályalkotó legyen képes megtar tóztatni magát a kényszer szülte toldozástólfoldozástól, legyen méltányosabb és nagyvonalúbb, mert adózási fegyelmet csak tisztességes adóztató követelhet meg. Az új szabályozás egyik leglényegesebb elemének mi is azt tartjuk, hogy az adómegállapítás móds zere primátust kap. Ez azt jelenti, hogy a szolgáltatott adatok alapján az adóhivatal állapítja meg az adót, az adózónak nem kell bevallást tennie, csupán a megállapítás ellenőrzésére szorítkozhat. Ezzel, úgy érzem, a tervezet jelentős részben tesz eleget a kormányprogramnak, illetve választási ígéretnek, megkezdődik a mindenki által elvárt adminisztrációcsökkentő adózási eljárások bevezetése. A másik lényeges kérdés, amit a kor követel meg, az adóbevallás és az adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése elektronikus úton. Ez a fajta eljárási mód 2006tól általánossá válik. Meg kell jegyezni, hogy az adózók nagynagy többségének addig az időpontig nem kötelező, hanem választható megoldási lehetősége az elektronikus úton való eljárás. Fontosnak minősítjük az általános elvek között megjelenő alábbi elemeket; az első a rendeltetésszerű joggyakorlás. Ennek keretében hadd beszéljünk arról, amit az előbb kritika is ért, hogy úgy az adóhivatal, mint az adóigazgatási eljárásban részt vevő valamennyi szerv, azok is , amelyek adatok őrzésével foglalkoznak, jogaikat csak a rendeltetési célnak megfelelően gyakorolhatják. Ezzel kapcsolatban természetesen törvényi, különböző jogágakba ütköző felelősségük is van ezen adatok őrzőinek. A mérlegelési jogkör lehetőségének szűk ítése történik meg, és ez vállalt elve ennek a jogszabálynak. Ugyanezzel összefüggésben kell fölhívni a figyelmet a jogegyenlőségre, tehát a különböző adózók által igényelt kedvezmények elbírálása egyenlő feltételek mellett kell hogy megtörténjen. Ez minde nképpen a jogbiztonság irányába hat, mert azonos eljárási elveket követel meg az adóztatóktól. Tehát nem korlátlan a mérlegelési lehetőség, hogy milyen feltételek mellett, hogyan bírál el egy kedvezményt. Lényeges kérdés, és ez igazából az EUcsatlakozássa l van összefüggésben, hogy az állampolgárság szerinti megkülönböztetés tilalmának kell érvényesülnie az eljárásban. Viszonylag új elem a figyelmeztetési és tájékoztatási kötelezettség, ami azt jelenti, hogy az adóhivatalnak nem elég lesben állni, várva, ho gy mit tesz az adózó, hanem széles körben tájékoztatási kötelezettsége van.
