Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 7 (93. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Mandur László): - DR. SZANYI TIBOR földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
1176 Endre Sándor volt megyei közgyűlési elnöknek, Balogh Lászlónak, a megyei közgyűlés mostani elnökének, Szendrő Péternek, a Gödöllői Egyetem rektorának, valamint a szakmai munka összefogójának, Csatári Bálint egyetemi tanárnak. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, frakcióvezetőhelyettes úr. A kormány nevében Szanyi Tibor földm űvelésügyi és vidékfejlesztési politikai államtitkár úr kíván felszólalni. Parancsoljon, öné a szó. DR. SZANYI TIBOR földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Csatlakozn ék önhöz, akik köszönetet mondanak az e tanulmány elkészítésében közreműködő szakembereknek és különösképpen Csatári Bálintnak, aki, azt hiszem, nemcsak ebben a tanulmányban, hanem millió más formában támogatja Magyarország egyik szép törekvését, ami kultu rális örökségünk egy részének megőrzését is szolgálja. A miniszter úr nevében is szeretném megköszönni ezt a tegnap átadott tanulmányt, nyilvánvalóan ezt méltó módon fogjuk tanulmányozni. Én magam átfutottam az este során, és azt kell mondjam, hogy valóban nagyon értékes munka, valóban kellő figyelmet fordít azokra a problémákra, amelyek ma a tanyavilág egészét érintik. Tisztelt Képviselő Úr! Önön és a parlament nyilvánosságán keresztül szeretném leszögezni, hogy elég komoly közmegegyezés van a szakemberek között az ügyben - és nemcsak a szakemberek között, hanem politikai értelemben is, merem mondani , hogy a magyar tanyavilág valóban egyféle sajátos hungarikum, mindenképpen az európai tájkép része, címek odaítélése nélkül is mondhatni, magának a világörök ségnek is része. Ennek a megőrzése nagyon fontos feladat Magyarországon. (9.20) Ugyanakkor nem szabad elfelejtenünk azt, hogy a magyar tanyavilág problémáinak megközelítésében nagyon helyes fordulat állt be az elmúlt esztendőkben, tekintettel arra, hogy a korábbi időszak mindig valahol és kizárólag az agráriumban, a mezőgazdaságban való szerepvállalás nyomán kereste a tanyák boldogulásának vagy fölemelkedésének a módját. Ma már ez értelemszerűen jóval szélesebb értelmet kapott, a gyakorlat is ezt mutatja, h ogy egyikmásik tanyának kibővült a turisztikai jelentősége, illetve a kulturális jelentősége. Ez persze nyilván nem vonatkoztatható mindenre. Összességében tehát elmondható, hogy a tanyáknak ma Magyarországon mindenféleképpen hangsúlyos vidékpolitikai jel entőségük van, és ezt a jelentőséget elég jól aláhúzza az, hogy még 2001 júniusában egy kormányrendelet határozott arról, hogy a különböző tanyákat az általuk létrehozott szövetségi rendszerben kívánja támogatni. Bizony, felkéréses alapon tizenhét szövetsé get kértek föl a minisztérium illetékesei, hogy adjanak be pályázatot, ebből végül is hét volt képes valódi, igazi, jó pályázatot benyújtani. Ez a hét pályázat mindösszesen 65 millió forint támogatást nyert. Tehát ez persze csepp a tengerben, ezt belátom, mindenesetre a semminél azért lényegesen több. Mint tudjuk, ez a program az idei esztendő végén kifut, és itt felmerül a nagy kérdés, hogyan tovább. Átmeneti értelemben, merem mondani, ezeknek a napoknak a törekvése az, hogy a SAPARDprogramot kinyissuk az önkormányzatok felé, és ilyen körülmények között meggyőződéssel merem mondani, lesz jó pár olyan önkormányzat, amely képes lesz olyan pályázatot benyújtani a SAPARDprogram keretein belül, amelyik egyébként a tanyákra is kiterjedő figyelemmel rendelkezik. Az ön által is említett homokhátsági projekt tekintetében pedig jómagam is igyekszem erőfeszítéseket tenni annak érdekében, hogy ez tényleg minél hamarabb elindulhasson. Rengeteg döntés, még pénzügyi forrás is van, de különböző adminisztratív okok miatt e léggé cammogva indul ez a projekt. Tisztelt Képviselő Úr! Igen, alapvetően a jövővel kell foglalkoznunk. Szeretném megerősíteni önnek azt, hogy a különböző szakmai, politikai törekvések bázisán a Földművelésügyi Minisztérium