Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 30 (91. szám) - A magyar tudomány ünnepéről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz):
1034 november 3án megünnepelni a tudomány ünnepét, és széles körben tudjuk megismertetni majd a tudomány eredményeit. Egy picit hadd mondjam el személyes érzéseimet is: nincsen nagyobb öröm annál, amikor az embernek valamelyik kutatása sikeressé válik, amikor működik valami, amit ő álmodott meg, vagy amikor azt sorozatban gyártják, vagy amikor kiteljesül egy tudományos eszme vagy hatása lesz. Ez hatalmas öröm; ne csak azoké legyen, akik a tudományt művelik, akik az innovációkat létrehozzák, akik f ejlesztik az emberiség tudását, hanem osszuk meg ezt az egész társadalommal. Ezért kíván ez a törvény alkalmat adni erre; nem szaporítani az ünnepek sorát, hanem azt kívánja elérni, hogy ez valódi ünneppé váljon. A Szabad Demokraták Szövetsége teljes mérté kig támogatja ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Felszólalásra következik Pósán László, a Fidesz képviselője. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr. DR. PÓSÁN LÁ SZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mi a Fidesz részéről és személy szerint magam is minden olyan kezdeményezést, javaslatot, amely a magyar tudomány érdekében, annak előmozdítása céljából történik, értelemszerűen örömmel f ogadunk, így természetesen ezt a javaslatot is üdvözöljük. Ahogy Jánosi képviselőtársunk elmondta, a bizottságban is egyhangú volt ezzel kapcsolatosan a szavazás, tehát amit most elmondok, az - félreértés ne essék - nem ennek a törvényjavaslatnak az elveté se kíván lenni, de néhány, ha úgy tetszik, szépséghibára szeretném felhívni a figyelmet. Örülök annak, ha a tudománynak azt a rangot megadjuk, hogy ünnepnapot tudhatunk a tudományra. Azonban, ha mindennek egy kicsit a gyakorlati oldalát is megnézzük, akkor azt is kell mondani, hogy sajnos ez a szépségtapasz mégsem lesz gyógyír jó néhány olyan kérdésre, ami a tudomány egészére nézve feszítő probléma. Csak hogy kiemeljek néhányat: ez a szépségtapasz, amely kellő rangot, erkölcsi elismerést ugyan jelent a magy ar tudományosságnak, mégsem tudja orvosolni azt, hogy a tudomány terén elég komoly forráshiányokkal kell számolni. Csak emlékeztetni szeretnék arra, hogy 2003ban a tudományra, a kutatásra fordított költségvetési támogatás a 2002. évi támogatásnak kevesebb mint 70 százaléka volt. Azért azt gondolom, hogy akkor, amikor ilyen kérdésekről beszélünk, hogy a magyar tudománynak mi adja meg a méltó rangját, erről sem szabad elfeledkezni. Források kellenének a következő esztendőben is. Mostanra viszont már többéke vésbé a költségvetés főbb elvei, sarokszámai is nyilvánosságra kerültek. Engedjék meg, hogy ebből csak egyetlenegy dolgot hadd ragadjak ki, ami ugyancsak a tudományhoz kapcsolódik. Ha ezek a számok a mostani állapot szerint maradnak, akkor az azt jelenti, hogy például a felsőoktatásban, ami szintén a tudománynak egy nagyon fontos területe, mintegy 10 milliárd forinttal kevesebbel - 10 milliárd forintot kivonnak - lehet majd számolni. Tehát ha ünnepet alkotunk, akkor lesz az ember maradéktalanul és felhőtlen ül boldog, hogyha ilyen pirulák nem keserítik a szája ízét. Azt gondolom, hogy ezt a tudományos élet minden szereplője meg tudja erősíteni. Egyúttal persze azért azt gondolom, hogy a Magyar Országgyűlésnek a tudománnyal kapcsolatban azért nemcsak az a fela data van, hogy ünnepnapokat alkosson - ez is fontos, nem vitatom , hanem sokkal fontosabb talán az, hogy az adótörvények és a költségvetés során a tudomány szempontjait szem előtt tartva tudjon döntéseket hozni. Sokkal fontosabb az, hogy ne számoljon fel új törvényekkel már működő programokat, ne számoljon fel szakbizottságokat, amelyek eddig is jól működtek, és a törvényhozás során sokkal nagyobb figyelmet szenteljen a
