Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 8 (83. szám) - A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről, és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ):
104 Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Most a képviselői felszó lalások következnek, az ajánlás szerint 1010 perces időkeretben. Először az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót a következő sorrendben: Kis Zoltán, Kékkői Zoltán, Szabó József Andor, majd a monitoron még két helyben jelentkezett képvi selő neve van, Pásztohy Andrásé és Medgyasszay Lászlóé. Tehát Kis Zoltán képviselő úré a szó. DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Itt a bizottsági előadóktól már hallottunk többségi, kisebbségi véleményeket, attól függ ően, hogy ellenzéki vagy kormánypárti oldalról próbáljáke ennek a tényleg hosszú és kicsit nehezen értelmezhető című törvénynek a tartalmát magyarázni. Abban egyetértettünk, hogy itt a cím környékén valamiféle megoldást, kompromisszumot kell találni, mert aki ez alapján a cím alapján képes lesz eldönteni, hogy őt milyen jogszabályok szerinti eljárásrendben kell majd nyilvántartásba venni és részére a támogatásokat biztosítani, akár a hazai, akár az európai uniós forrásokból, az bizony már egy komoly tudós embernek számít, és most a mezőgazdasági termelők körében nem a nyelvészeti akadémiát szeretnénk bővíteni, hanem ténylegesen segítséget nyújtani egy egyszeri és viszonylag alkalmazható rend szerinti eljárásban való részvételre. Nos, miért szükséges törvény ben szabályozni ezt a rendszert, annak ellenére, hogy magát a hivatalt kormányrendelet állította föl, hozta létre? Nos, vita volt az év tavaszán, hogy törvényi vagy kormányszintű szabályozásra vane szükség az úgynevezett mezőgazdasági és vidékfejlesztési hivataloknak a létrehozására mint ügynökségekre, mert az FVM rendszerét, tehát a korábbi rendszert, a hivatali rendszert bizony nem tekinti kompatibilisnek az Európai Unió. (21.00) Tehá t lehetett volna azt mondani, hogy a megyei hivatalok képesek erre; nem, azoknak a közigazgatási rendszerben kell működniük, és marad is ez a szerepük. Viszont az, hogy a SAPARD- és az intervenciós hivatalból hogy hozzuk létre ezt a kifizető ügynökséget, m ár ránk van bízva. Ennél a szabályozásnál gyorsabbnak és hatékonyabbnak tűnt - megjegyzem, az FM szerette volna ide, a Ház elé hozni törvényi szintű szabályozásra magának a hivatalnak a felállítását, de hogy gyorsabban menjen a dolog, mi azon a véleményen voltunk, hogy semmiféle alkotmányos szabályt nem sért , ha kormányrendelet hozza létre magát az intézményrendszert. Az gyors, mert bizony már így is nagy késésben vagyunk, évek teltek el anélkül, hogy ez a rendszer megjelent volna, vagy csírájában működöt t volna. Tehát kormányrendelet szinten magát a hivatalt létre lehet hozni, de az eljárási rendet csak törvény határozhatja meg, mert itt végül is állampolgári jogok és kötelezettségek szabályozásáról van szó, ami analóg az '57. évi IV. törvénnyel, amely az államigazgatási eljárás szabályairól szól. De itt - mint ahogy többen már a bizottsági előadók közül is elmondták , tekintettel arra, hogy az Európai Unió kifizető ügynökségekre vonatkozó szabályozása eltérő a magyar jogrendtől, államigazgatási jogrendtő l, eltérő, speciális szabályokat alkalmaz, amiket ebben a törvényben meg kell jeleníteni, így az államigazgatási eljárás általános szabályai annyiban alkalmazhatóak, amennyiben ez az előttünk lévő törvény eltéréseket nem állapít meg. Itt az eltérések nagyo n érdekes és elég komoly területen jelennek meg, elég, ha csak az adatvédelmi szabályokkal kezdjük, ami nagyon fontos, hisz itt az igénylőnek olyan adatokat kell szolgáltatnia, ami ha illetéktelen személyek kezébe kerül, súlyosan sérti nemcsak a személyisé gi jogait, hanem a gazdasági életben betöltött szerepével összefüggő akár versenyképességét és a versenyesélyességét is. Ezért aztán az adatvédelmen túl ennek a rendszernek oda kell figyelni arra is, hogy mi az a külső, úgynevezett harmadik szervezet, amit igénybe lehet venni, és milyen szabályok alapján annak érdekében, hogy ezek a kifizetések gyorsan megtörténhessenek. Nyilván konkrétan nem sorolja fel a
