Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 30 (91. szám) - Beszámoló a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2001. január 1. és december 31. közötti időszakban végzett tevékenységéről; a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések ... - ELNÖK (Mandur László): - KELLER LÁSZLÓ (MSZP):
1029 A meghívásos eljárások gyakorlatának felülvizsgálatára szólítjuk fel a kormányt. 2002ben az ajánlatkérők egyetlen esetben sem alkalmazták a meghívásos eljárás minősített, az ajánlattevők jegyzékén alapuló változatát . Valószínűsíthető, hogy az a szubjektív elemeket annyira kiszorítaná, hogy a kiírók a legkisebb lehetőségét is elveszítenék az eredmény irányításának. A Közbeszerzések Tanácsa beszámolóiban számos javaslatot ismertet, melyek értékelése nem lehet a jelen f elszólalás tárgya, azokat majd a közbeszerzési törvény módosításakor fogjuk számon kérni az előterjesztőn. Most csak annyit jegyzek meg, hogy a jogharmonizációs és a technikai javaslatokat egyaránt támogatjuk. Felhasználom az alkalmat arra, hogy megköszönj em a Közbeszerzések Tanácsának és a döntőbizottságnak az ismertetett kétéves munkáját, és sikert kívánjak a további munkájukhoz. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem tisztelettel, hogy vane f elszólalási igény. Úgy látom, hogy nincs - illetve már jött egy. Megadom a szót Keller Lászlónak, a Magyar Szocialista Párt képviselőjének. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. KELLER LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Há z! Tisztelt közbeszerzési tanácsi Elnök Úr! Két részben szeretnék hozzászólni a beszámolóhoz, tekintettel arra, hogy a benyújtás is úgy történt, hogy a 2001es és a 2002es időszak elkülönül egymástól. Természetesen mind a két esztendőre vonatkozó beszámol ót alkalmasnak ítéljük arra, hogy az Országgyűlés elfogadja azokat. Nagyon érdekes volt 2001ben az élet, amikor is az akkori kormánypártok azt kezdték bizonygatni, hogy azért nem érdemes a közbeszerzésekkel bajlódni, mert sokkal drágább azok lebonyolítása , sokkal körülményesebb közbeszerzéseken keresztül elérni azt a célt, amit mi abban az időben úgy neveztünk, hogy klientúraépítés. Ezért volt öröm olvasni a Közbeszerzések Tanácsának a véleményét, amely tulajdonképpen alátámasztotta azt az általunk folyama tosan, évről évre hangsúlyozott tényt, hogy a közbeszerzések a közpénzek szempontjából megtakarításokat eredményeznek. Azért, hogy ez mindenki számára világos legyen, jó lett volna, ha egyfajta elemzésig eljutott volna a Közbeszerzések Tanácsa, de legalább is a beszámoló, hogy megpróbálja azokat az árakat, amelyeket a különböző építési beruházásoknál, árubeszerzéseknél, szolgáltatásoknál a piacon általában tapasztalni lehet, összevetni azzal, amit a közbeszerzési eljárások során sikerül elérni, illetve azokk al a közbeszerzési eljárások során elért árakkal, amiket a szabadkézi eljárásoknál vagy a nem közbeszerzési eljárásoknál elért árak mutatnak. Mindenképpen egyetértünk a Közbeszerzések Tanácsának azzal a megállapításával, hogy a közbeszerzési eljárás lefoly tatása nagyon fontos szempont a korrupcióellenes küzdelemben. Nagyon érdekes ez a kérdés is, mert mindnyájan tudjuk, hogy a korrupció ellen többek között pályázatokkal, a közbeszerzési eljárások lefolytatásával lehet küzdeni, többen viszont úgy vélik, hogy éppen a közbeszerzési eljárás a korrupció melegágya. Éppen ezért fontos ilyen szempontból a tanács beszámolója, mert úgy érzem, hogy ezt az ellentmondást megfelelően feloldja, és meggyőzi azokat a kétkedő embereket, akik úgy gondolják, hogy nem érdemes kö zbeszerzési eljárást lefolytatni. Persze, nyilván vannak kedvezőtlen tapasztalatok, amelyek a Közbeszerzési Döntőbizottság asztalán landolnak, vagy még ott sem, és csak a gyanú ébred fel az emberekben a tekintetben, hogy esetleg bizonyos korrupciós cseleke detek történtek. Úgy érzem, hogy a tanács beszámolója e tekintetben a helyére teszi az ügyeket. Egy másik kérdést is szeretnék felvetni, ami az elmúlt hetekbenhónapokban szintén komoly súllyal került előtérbe a viták során. Ez pedig az a kérdés, hogy amik or a döntőbizottság azt tapasztalja, hogy nem megfelelően használták a törvényt, nem megfelelően éltek a törvény biztosította lehetőségekkel és adott esetben elmarasztalja azokat, akik ezt nem megfelelően tették - s
