Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 30 (91. szám) - Beszámoló a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2001. január 1. és december 31. közötti időszakban végzett tevékenységéről; a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések ... - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - BERÉNYI LAJOS, a Közbeszerzések Tanácsa elnöke, a napirendi pont előadója:
1024 Főiskolával együttműködve a közbeszerzési szakemberképzés elősegítése érdekében közbeszerzési tanfolyamokat indítottunk. Munkatársaink előadóként részt vesznek más felsőoktatási in tézmények és egyéb szervezetek által meghirdetett konferenciákon, szemináriumokon is. A Kbt.ben meghatározott célok hatékony érvényesítése érdekében a Közbeszerzések Tanácsa hosszabb távon szükségesnek látja a közbeszerzési feladatok ellátásának szakképes ítéshez kötését. A Tanács 2002ben is összeállította a minősített ajánlattevők jegyzékét. (18.20) Gondoskodott hivatalos lapja, a Közbeszerzési Értesítő rendszeres, heti megjelentetéséről. Nyilvántartást vezetett a közbeszerzésekről, továbbá a kö zbeszerzési eljárásokkal összefüggő jogorvoslatokról. A tanács 2002ben is élénk nemzetközi kapcsolatot tartott fenn: részt vett az Európai Bizottság és más nemzetközi szervezetek konferenciáin, munkacsoportülésein, és kiemelt figyelmet fordított a középk eleteurópai országok társszervezeteivel történő kapcsolattartásra is. Az Európai Bizottság országjelentésében megállapította, hogy Magyarországon adminisztratív kapacitás tekintetében megerősítették a Közbeszerzések Tanácsát, valamint a Közbeszerzési Dönt őbizottságot. Jelezték azt is, hogy Magyarország már létrehozta azokat a testületeket, amelyek a közösségi jog átvételéhez szükségesek, azonban további megerősítésre van szükség ahhoz, hogy ezek a testületek megfelelően elláthassák feladatukat. A Közbeszer zések Tanácsának létszáma 2002ben 2 fővel, 54 főre növekedett. Tisztelt Országgyűlés! A közbeszerzési rendszer működésének fontos eleme, hogy jogorvoslati eljárásra van lehetőség. A közbeszerzési törvény előírásai szerint a jogorvoslati eljárásokat a Közb eszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottsága folytatja le. A Közbeszerzési Döntőbizottság felett a munkáltatói jogokat a tanács gyakorolja, a döntőbizottság számára azonban a törvény teljes szakmai függetlenséget biztosít. A közbeszerzési biztosokra sz igorúbb összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak, mint a köztisztviselőkre általában: évente vagyonnyilatkozatot tesznek, és oktató tevékenységen túl más díjazással járó tevékenységet nem folytathatnak. A Közbeszerzési Döntőbizottság előtti eljárások szá ma 2002ben 791 volt, szemben a 2001. évi 830cal. A jogorvoslati eljárások száma tehát továbbra is magas, ami azt jelenti, hogy Magyarországon minden ötödikhatodik közbeszerzési eljárás esetében vagy az érintettek, vagy a hivatalos eljárást kezdeményezők jogorvoslati eljárást indítanak. A Közbeszerzési Döntőbizottság elnökét a törvény felhatalmazza arra, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások pályázati felhívásait külön is vizsgálja, és szükség szerint jogorvoslati eljárást kezdeményezzen. 2002b en ilyen eljárásra 138 esetben került sor. A Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását még a közbeszerzési eljárás időszakában lefolytatja, ami azt jelenti, hogy 30 nap alatt, kivételes esetben 40 nap alatt lezárja a vitás ügyeket. A 2002. évi ta pasztalatok szerint a döntőbizottság 791 esetből 267 esetben állapított meg jogsértést, a többi indítvány elutasításra került, vagy a felek megszüntették az eljárást. A döntőbizottság jogsértés esetén megsemmisítheti a közbeszerzési eljárás eredményeit, és erre 135 esetben került sor. A jelenleg érvényes törvény szerint jogsértés esetén minden esetben bírságot kell kiszabni. A törvény előírásai szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság döntését a Fővárosi Bíróságnál meg lehet támadni, a Fővárosi Bíróság döntés ét pedig a Legfelsőbb Bíróságnál. A 2002. évi tapasztalatok szerint a döntőbizottság határozatainak mintegy 20 százaléka esetében került sor fellebbezésre, az esetek nagy részében azzal a céllal, hogy az érintettek elérjék a bírság mérséklését vagy megszün tetését, esetleg a bírság kifizetésének felfüggesztését. A bírósági jogerős döntések része már akkor történik meg, amikor a közbeszerzési eljárás lezárult, és egyes esetekben a szerződés teljesítése is megtörtént.
