Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 30 (91. szám) - A kutatási és technológiai innovációs alapról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya):
1009 gazdasági társaságok által befizetett járulék összegét a gazdasági társaságok által m egvalósított kutatási és technológiai innovációs tevékenységekre kell fordítani. Ha ezt jól értem, és a pályázatok nyíltak, akkor nem a pályázati kiírások számítanak? Hogy kell ezt értelmezni? Értelmezésem szerint ez jogilag elég nehezen kezelhető. A 9. § korlátozását milyen részekben kell biztosítani? Éves összegekben arányosan vagy pályázattípusonként? Mi történik akkor, ha egy gazdasági társaság és egy egyetem, akadémiai kutatóhely közösen pályázik? Azt hova kell besorolni? A gazdasági társaságok “kvótáj a” alá vagy nem oda? Ezeket is illő lenne tisztázni. Álláspontunk szerint nem indokolt a kisvállalkozásokra a nagy vállalkozásokkal százalékosan azonos járulékterhet róni. Erről szintén szóltak előttem képviselőtársaim. És egyúttal természetesen arról is m eg kellene emlékezni, hogy aggályos közpénzekből finanszírozott innováció előmozdítása céljából kockázati tőkealapokkal kalkulálni. Ezeknek a nevében is benne van, hogy ezeknek a pénzeknek a megtérülése nem nagy százalékban garantálható. Nem vitatom, hogy jogilag viszonylag jól körül van írva, hogy hogyan és miként kell működni a kockázati tőkealapoknak, de szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy akkor, amikor - hogy egy aktuális példát említsek - ingatlanbefektetésekkel kapcsolatosan bűnügyi esetek, leta rtóztatások vannak, ha úgy tetszik, kockázati tőkebefektetések miatt, akkor talán mégiscsak érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy amikor járulékokból, adókból kötelezően létrehoznának egy ilyen alapot, annak a tényleges hasznosulása mennyire garantált. Ez a passzus egész egyszerűen csak arra alkalmas, hogy a kockázati tőkekalapok bevonásával ebből az alapból úgy lehessen közpénzeket kimenekíteni magánzsebekbe, hogy utána jogilag ne lehessen azt mondani, hogy valami simlisség történt. Azt gondolom, ez így n em helyes. Számos aggályunk fogalmazódik meg tehát ezzel a törvénytervezettel kapcsolatban. Magát a szándékot jónak tartjuk, viszont az időzítését és a kimunkáltságát egyáltalán nem tartjuk szerencsésnek. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.) ELN ÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm. Tisztelt Képviselőtársaim! Írásban más nem jelezte felszólalási szándékát. Kétperces felszólalásra kért lehetőséget Horváth János képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából. DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz) : Elnök Asszony! Tisz telt Országgyűlés! Hallottuk, különösen Pósán László képviselő úr összefoglalójából, mennyi minden hiányzik ahhoz, hogy megszavazhassam ezt a törvényt, és többen is hasonlóképpen nyilatkoztak. Mégis szeretném hozzátenni, hogy újból nekibuzdulnék kontemplál ni és mérlegelni, hogy módosító javaslatokkal lehetne reparálni és hátha meg tudnánk szavazni, hogyha - és most jön a nagy hogyha! - az agráriumban, a mezőgazdaságban is lehetőséget adnánk erre a tevékenységre. Az elmúlt évek során hallhattak tőlem példáka t itt a Házban arról, hogy mi is történik. Hát mi lett a magyar selyemiparral? Mi lett a mazsolával és a magyar élelmiszerfeldolgozással? Tucatjával és százával vannak olyan termékek, amelyek egy kis kutatás, innováció, fejlesztés révén a világpiacon érté kesebbé tehetők lehetnének, Magyarországon munkaalkalmakat teremthetnének, és még folytathatnám a sort. Engedjék meg, hogy még egy gondolatot megosszak a tisztelt Házzal! A szabad demokratákat, az adócsökkentés bajnokait talán ez a gondolat tartotta távol, és ezért nem foglaltak állást a kutatás és fejlesztés dolgában, mert talán úgy tekintik, hogy ez egyfajta újabb adó, ezért az ő adócsökkentési missziójukkal nem illik össze. De ez egy másik gondolat. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. D ávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Mivel több képviselőtársam nem jelezte felszólalási szándékát, megkérdezem Szabados Tamás államtitkár urat, hogy kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Szabados Tamás: Nem.) Államtitkár úr je lzi, hogy nem kíván válaszolni.
