Országgyűlési napló - 2003. évi nyári rendkívüli ülésszak
2003. június 16 (79. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Harrach Péter): - BRAUN MÁRTON (Fidesz):
218 vizsgálat végeztével minden jogosult részére késedelmi kamattal növelten kifizetik az üzletrész ellenértékét. Eddig az idézet. A minap kaptam választókerületem egyik kis településéről egy levelet, amelyet dr. Németh Imre miniszter úrhoz címeztek a berkeszi külső üzletrésztulajdonnal rendelkező polgárok - mintegy 76 nyugdíjasról van szó , és ők abban reménykednek, hogy egyébként a helyzetüket, a nyomorúságos helyzetüket ja vítandó, megkapják az üzletrészük ellenértékét - sajnos a jogosultak közül többen már nem élnek, azóta elhaláloztak , bíznak abban, hogy az üzletrészek értékének kifizetése gyorsan és hatékonyan megtörténik. És úgy ítélik meg - a levélből idézek egy monda tot , hogy a kormány, illetve a miniszter úr az ígéretekig jutottak, a cselekvéssel még adósak, és várják, hogy az ígéretüknek eleget tegyenek. 120 napja várják ezt egyébként, és én mint a térség országgyűlési képviselője erről a helyről kérem és szólítom fel egyben a kormányt, hogy a szerződésben, tehát a megkötött szerződésben vállalt kötelezettségének, valamint a kormányprogram által vállalt ígéreteinek tegyen eleget. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Köszönöm szép en. Megkérdezem, a kormány részéről kíváne valaki válaszolni. (Jelzésre:) Nem. Ugyancsak napirend utáni felszólalásra jelentkezett Braun Márton képviselő úr: “A szekszárdi Dunahídról” címmel. Öné a szó. BRAUN MÁRTON (Fidesz) : Köszönöm a szót. Elnök Ú r! Tisztelt Ház! Szekszárd és környéke országgyűlési képviselőjeként kértem szót eme korai órában. Napirend utáni felszólalásomnak két különleges oka és célja van. Az oka az az örömteli esemény, hogy a szekszárdi Dunahíd elkészült, és hamarosan átadják a forgalomnak. Célja pedig az, hogy szeretném tolmácsolni a választókerületemben élő polgárok köszönetét a Magyar Országgyűlés és az építésben részt vevő kormányok felé. Valóban különleges eseményről van szó, hiszen 70 éve nem épült híd a Dunán Budapesten kí vül, és ez, valljuk be, nem válik országunk dicsőségére. A Dunán az első állandóan használható átkelőhely 1849ben épült Pest és Buda között, ez a Széchenyi lánchíd, aminek nemrég ünnepeltük 150 éves évfordulóját. A Budapesten kívüli Dunaszakaszokon levő hidak döntő többsége úgy épült, hogy azok közúti és vasúti közlekedést is szolgálnak egyidejűleg. Tisztelt Országgyűlés! Már a hatvanashetvenes években nyilvánvalóvá vált, hogy a motorizáció fejlődésével a Dunahidak hiánya, szűk kapacitása a gazdasági fe jlődést, különösen a Budapesten kívüli területek gazdasági fejlődését gátolja. Ennek ellenére nem épült újabb híd, sőt a meglevők a fokozott használat miatt rohamosan leromlottak, azokat többször le kellett zárni a javítási munkák miatt. Ilyenkor valóságga l kettészakadt az ország, a közlekedés a két országrész között csak az amúgy is zsúfolt Budapesten keresztül történhetett. E helyzeten mit sem változtatott az 1980as évek második felében, illetve a kilencvenes évek közepén elkészült két, ugyancsak Budapes ten épült híd. A fővároson kívüli Dunahidak építése folyamatosan napirenden volt, szerepelt a tervekben, ahogy akkoriban mondták. Így a mohácsiak, a szekszárdiak vagy a dunaújvárosiak táplálhattak reményeket, és bizakodhattak abban, hogy esetleg megvalósu l valamelyik ötéves terv, amelyben megálmodták ezeket a hidakat. De az ötéves tervek osztották a létező szocializmus sorsát, és sorra megbuktak. A polgári kormány 1998ban igen rossz állapotban vette át a meglevő bajai, illetve dunaföldvári hidat. A kormán ynak mindenekelőtt és elsősorban tűzoltómunkát kellett végeznie. Baján az 1998 őszén elkezdődött korszerűsítés egy év alatt befejeződött, ennek eredményeként megszűnt a közös üzemeltetés, a közúti járművek akadályoztatás nélkül haladhatták át a Türr István ról elnevezett hídon. A bajai híd elkészülte lehetővé tette a forgalomkorlátozás bevezetését és a korszerűsítés megkezdését a dunaföldvári hídnál. A hidat 2001re teljesen felújították, és a Duna szabályozásának szülőatyjáról a Beszédes József nevet kapta.
