Országgyűlési napló - 2003. évi nyári rendkívüli ülésszak
2003. június 16 (79. szám) - Tóth Károly (MSZP) - a belügyminiszterhez - “Mit jelentett az Orbán-kormány idején a fokozott ügyészi felügyelet?” címmel - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - TÓTH KÁROLY (MSZP): - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter:
66 ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Tóth Károly, az MSZP képviselője, kérdést kíván feltenni a belügyminiszternek: “Mit jelentett az Orbánkormány idején a fokozott ügyészi felügyelet?” cím mel. Tóth Károly képviselő urat illeti a szó. TÓTH KÁROLY (MSZP) : Köszönöm, elnök asszony. Miniszter Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Ezt is megértük. Tehetetlenségében a Fidesz Orbán Viktor előterjesztésében Lisszabonban, nemzetközi szervezetet felhasz nálva elítéltette hazánkat, Magyarországot. (Folyamatos zaj.) (16.40) Csak zárójelben mondom önöknek, hogy én galambász vagyok, és tanultam egy népi bölcsességet: a magyar nép bölcsessége szerint a galamb se piszkít saját fészkébe. Az Orbán úr által megfog almazott elmarasztalás egyik állítása szerint Magyarországon az igazságszolgáltatás, a rendőrség politikai befolyás alá került. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Úgy van!) Azon kívül, hogy az állítás nem igaz (Közbeszólás a Fidesz soraiból: De igaz!) , tanuls ágos, hogy akik ezt megfogalmazták, azokról mára kiderült, az akkori belügyminiszter, Pintér Sándor úr közvetlenül vezette a nyomozást a Postabankügyben, belügyminiszterként és nem rendőrként. Az akkori belügyminiszter úr 2000 októberétől még azt is megen gedte magának, hogy miután Polt Péter úr lett a legfőbb ügyész, a legfőbb ügyészt és a helyettesét is meghívta azokra a rendszeres megbeszélésekre, “eligazításokra”, amelyeknek feladata kettős volt: egyrészt a nyomozó szervek beszámoltatása a nyomozás állá sáról, másrészt a további nyomozati cselekmények, a nyomozás irányának a meghatározása. Jól hallották, a belügyminiszter úr hívta a legfőbb ügyészt. Ezért kérdezem a miniszter asszonyt: 1. Törvényesnek tartjae, ha a belügyminiszter közvetlenül befolyásolj a a legfőbb ügyészt, mint ez történt az Orbánkormány idején? 2. Előfordulte minisztersége alatt, hogy ön közvetlenül konkrét büntetőügyekben feladatmeghatározó megbeszélésre hívta a legfőbb ügyészt? (Szórványos taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (dr. Dávid Ib olya) : Köszönöm szépen. A kérdésre Lamperth Mónika miniszter asszony válaszol. DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Tudomásom van arról, hogy az úgynevezett Postabankügy 1999. február 3ai elrendelését követően rendszeresek voltak az úgynevezett munkamegbeszélések, amelyeken az akkori belügyminiszter döntése alapján és szervezésében több más szerv vezetője, képviselője is jelen volt, amikor a rendőrség vezetői számot adtak a nyomozás áll ásáról. Az ilyen megbeszéléseken a rendőrség vezetői mellett jelen volt a belügyminiszter, a mindenkori titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter, a polgári titkosszolgálatok főigazgatói, a KEHI elnöke, alkalmanként a vám- és pénzügyőrség vezet ője, a Postabank vezérigazgatója, az APEH elnökhelyettese, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ főigazgatója, valamint 2000 októberétől a legfőbb ügyész és helyettese. Az ilyen részvétel mellett megtartott megbeszélések célja a büntetőügyben el járó nyomozó szerv beszámoltatása a nyomozás állásáról, illetve a további nyomozati cselekmények, a nyomozás irányainak meghatározása volt. Önmagában az a tény, hogy a belügyminiszter egyes ügyekben tájékozódik a nyomozás állásáról, a hatályos törvények sz erint törvényes. Azt azonban nem tartom szerencsésnek, ha ilyen módon a nyomozás irányait is meghatározzák. Ezért a második kérdésére határozott nemmel tudok válaszolni, konkrét büntetőügyben miniszterségem alatt feladatmeghatározási munkaértekezletre nem hívtam meg a legfőbb ügyészt. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
