Országgyűlési napló - 2003. évi nyári rendkívüli ülésszak
2003. június 16 (79. szám) - Dr. Eörsi Mátyás (SZDSZ) - az igazságügy-miniszterhez - “Elérte-e célját az úgynevezett üvegzsebtörvény?” címmel - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. EÖRSI MÁTYÁS (SZDSZ):
58 bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozat sem hatalmaz fel bennünket arra, hogy ilyen titkokhoz hozzájussunk. A kérdésem tehát, miniszter úr: a törvényt elrontottuk valahol, hogy nem tudunk hozzáférni azokhoz az adatokhoz, amelyekhe z mint képviselők hozzá kellene hogy jussunk, és amelyek az ország egészének az érdeklődését, úgy érzem, joggal keltették volna fel? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Nagyívű volt!) ELNÖK (Harrach Péter) : A kérdé sre Hankó Faragó Miklós államtitkár úr válaszol. DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár : Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Két kérdő mondat hangzott el az ön részéről - elértüke a célunkat, vagy elrontottunke valahol valamit? Én úgy gondolom, hogy elértük a célunkat. Ez a törvény - egyébként alig egy hete, hogy hatályban van, tehát június 6. óta van hatályban számításaim szerint, hiszen a kihirdetését követő 45. napon lépett hatályba - lehetővé teszi azt, hogy azokban a kérdésekben, amelyeket a hatálya érint, azoknál a szervezeteknél, amelyeket a hatálya érint, ahol közpénzeket költenek el, valóban ne lehessen üzleti titokra hivatkozni. Ennek keretén belül módosítottuk a polgári törvénykönyvet; egységes megfogalmazást alkalmaz a törvé ny ezután az üzleti titokra vonatkozóan, ami egyébként korábban több jogszabályban elszórtan, és néhány tekintetben eltérő értelmezéssel létezett. Teljesen egyértelmű, hogy a “közérdekből nyilvános adat” fogalmának a bevezetésével, ahol közpénzek megjelenn ek, ott nem lehet üzleti titokra hivatkozni. A hatállyal kapcsolatban és a banktitok tekintetében is nagyjából ez a helyzet. Az a törvény, amelyre ön is hivatkozott, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény, ugyanúgy szabá lyozza azokat a kereteket, amelyek a bank gazdálkodásával, tevékenységével összefüggően érintettek. Viszont különbséget kell tennünk a törvény anyagi jogi hatálya és az eljárásjogi hatálya között. Eljárásjogi értelemben a már folyamatban lévő ügyekre vonat kozóan kell alkalmazni a törvényt; az anyagi jogi szabályt tekintve - egyébként teljes mértékben összhangban az Alkotmánybíróság különböző rendelkezéseivel és a jogalkotásról szóló törvénnyel - a törvénynek visszaható hatálya nem lehet. Tehát akik annak id ején üzleti titokra hivatkoztak a szerződésben, ezt rögzítették, és ezt jóhiszeműen tették, azaz az akkori szabályozásnak megfelelően, törvény vagy egyéb rendelkezés utóbb ezt nem írhatja felül, utóbb nem nyilváníthatja ezt jogellenesnek, nem változtathatj a meg erre vonatkozóan a szabályozást. Ez egyébként minden ilyen jellegű alkotmánybírósági döntéssel és más jogszabályok rendelkezéseivel áll összhangban. Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : Viszontválaszra a képviselő úré a szó. DR. EÖRSI MÁTYÁS (SZDS Z) : Tisztelt Államtitkár Úr! A büntető törvénykönyv szabályozza a visszaható hatály tilalmát. Azért teszi ezt, mert ha ott nem lenne benne, akkor valóban lehetne visszaható hatály a Btk.ban is. A Btk.ban azért van ilyen kimondva, mert egyébként sehol más utt ilyen visszaható hatály nincsen. Ön, államtitkár úr, nekem most azt mondta el, hogy ez a törvény, amelyet meghoztunk, csak arra alkalmas, hogy a mostani és a következő kormányoknak nézzünk utána, de ön azt állítja, hogy ez a törvény menlevelet nyújt a Fideszkormány alatti összes visszaélésnek. Ez pedig a számomra elfogadhatatlan - akkor nézzük meg ezt a törvényt még egyszer, módosítsuk annak érdekében, hogy erre ne kerülhessen sor. De ha a törvény mégiscsak alkalmas, akkor pedig arra kérem az államtitk ár urat, hogy az egész kormány tevékenységén keresztül hasson arra, hogy az állami szervek hajtsák
