Országgyűlési napló - 2003. évi nyári rendkívüli ülésszak
2003. június 23 (81. szám) - Varga Mihály (Fidesz) - a pénzügyminiszterhez - “Medgyessy-csomag: válasz az eladósodásra” címmel - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. LÁSZLÓ CSABA pénzügyminiszter: - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - VARGA MIHÁLY (Fidesz):
446 család talán szomorkodik, ha az adóssága növekszik, miniszter úr ezt örömmel tette. Kérdezem tehát a FideszMagyar Polgári Szöve tség nevében, hogy mire ez a nagy öröm, tisztelt miniszter úr. Az államadósságkezelés mögött milyen folyamatok vannak, egyáltalán, minek az érdekében adósodunk el? Tisztelettel várom a válaszát. (Taps az ellenzéki oldalon.) (Az elnöki széket dr. Dávid Ibo lya, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. A kérdésre László Csaba pénzügyminiszter úr válaszol. DR. LÁSZLÓ CSABA pénzügyminiszter : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Azt gondolom, hogy bizonyos alapvető szakmai folyamatokkal mindenképpen érdemes tisztában lenni, mielőtt az ember azt vizsgálja, hogy az államadósság számai között mi van, és melyik államadósság mikor keletkezett. A gazdaságpolitikai folyamatokról annyit mindenképpen érdemes elmondani, hogy 199920002001ben 10 százalék körül ragadt be az infláció. Én emlékszem arra a tavalyi költségvetési vitára, amikor az egyik fő kifogás a költségvetéssel szemben az volt, hogy ez az inflációt nem csökkenteni, hanem növelni fogja. Ehhez ké pest a legutolsó inflációs adat például 3,6 százalék, 22 éve a legalacsonyabb Magyarországon. Ennyit a korábbi előrejelzésekről. Azt gondolom, teljesen egyértelmű, hogy az államadósság növekedésének körülbelül három komponense lehet, az egyik az előző évi hiány. Erről már sok vitát folytattunk, de a hiány döntő többségét megkérdőjelezhetetlenül az előző kormány számlájára írhatjuk, tehát ez az államadósságnövekedés pontosan a költségvetési hiány 2001ben elindult növekedésének az eredménye, amely az előző kormányt jellemezte. Zárójelben szeretném elmondani - mielőtt megint elhangzik, hogy közigazgatási államtitkár voltam az Orbánkabinetben , hogy 1999. június 15én távoztam a Pénzügyminisztériumból, ahogy arra nyilvánvalóan ön is emlékszik, magyarul: a 20 01ben bekövetkező gazdaságpolitikai fordulatért, ha nem haragszik, nem terhel felelősség. Természetesen van államadósságkezelési stratégiája a Pénzügyminisztériumnak és az Államadósságkezelő Központnak. Ha kéri, erről más alkalommal részletesen is be tu dunk számolni. Végezetül, az 500 millió eurós szindikált hitelfelvétellel kapcsolatban talán érdemes elmondani, hogy azok az adósságok, amelyeket önök az MFBn és más intézményeken keresztül felvettek, átkerültek az ÁKK portfóliójába, és egy professzionáli s államadósságmenedzsment alapján pillanatok alatt kiderült, hogy ezek a hitelek sokkal drágábbak, mintha az ÁKK vette volna fel. Ennek az 500 milliós szindikált hitelfelvételnek pontosan az a célja, hogy azokat az adósságokat törlessze elő, amelyeket önö k vettek fel, és ezzel közel félmilliárd forint megtakarítást fogunk évente realizálni. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Viszontválaszra megadom a szót Varga Mihály képviselő úrnak. VARGA MIHÁLY (Fidesz) : Köszönö m a szót, elnök asszony. Tisztelt Pénzügyminiszter Úr! Sajnálattal kell megállapítanom, hogy a kérdésemre nem egészen konkrétan válaszolt, ugyanis nem válaszolt arra a kérdésre, hogy minek az érdekében adósodunk el. Szavaiból az derült ki, hogy egész egysz erűen az államháztartás folyó kiadásainak az érdekében adósodunk el, azaz gazdaságfejlesztésről, a gazdasági növekedés fenntarthatóvá tételéről egyelőre szó sincs. Ennek az érdekében volna értelme az eladósodásnak, de pusztán azért, hogy az államháztartás hiánya növekedjen, értelme ennek nem sok van. Tisztelt Miniszter Úr! 1998ban ön örömmel fogadta el az Orbánkormány kinevezését államtitkári pozícióba. Persze szívejoga önnek ezt az életszakaszát letagadnia. Azt gondolom,
