Országgyűlési napló - 2003. évi nyári rendkívüli ülésszak
2003. június 23 (81. szám) - Fülöp István (MDF) - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez - “Se meggy, se uborka, a sertés pedig egyáltalán nem megy” címmel - ELNÖK (Harrach Péter): - FÜLÖP ISTVÁN (MDF): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. NÉMETH IMRE földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter:
441 túlsúlyos sertések felvásárlását, és az ön által említett okok miatt 220 kilogrammra emeltük a súlyhatárt. Úgyhogy természetesen adott a lehetőség; a kormánynak nincs vágóhídja, meg kell szervezni a termelőknek, és megfelelő kínálattal meg kell keresn i a pályázott vágóhidakat. Meggyügyben úgy gondolom, hogy képviselő úr jelentősen melléütött, mert a tavalyi esztendőben valóban értékesítési gondok voltak, hiszen a hazai meggyárat alapvetően az exportárak határozzák meg - lényegesen javult a helyzet az i dei esztendőben. Csak szeretném az összefüggések bemutatása érdekében elmondani, hogy 2001ben 46 tonna, 2002ben 47 tonna (Sic!) meggy termett Magyarországon. A 2001es évben 20 ezer tonnát, 2002ben pedig 15 ezer tonnát sikerült csak exportálni, és ez a különbség jelentős mértékben lenyomta az árakat. A mi felméréseink szerint jelenleg emelkednek az árak, van kereslet a megfelelő minőségű meggy iránt. A bérfeldolgozók, akik hazai üzemben, külföldi célokra, külföldi felhasználóknak állítják elő a meggyet, 200220 forintot kínálnak a 18 milliméteres, e feletti meggyért; a cigánymeggy természetesen 100120 forint, de ez iránt mindig kisebb volt a kereslet. Az uborka esetében pedig a képviselő úr megjegyzésére csak annyit tudok mondani: 12 centiméter feletti u borka eladhatatlan az európai uniós piacon; 69 centiméter alatt kezdődik a konzervuborka, afölött pedig megfelelő, tisztességes ár van, és ehhez megfelelő állami támogatás is kapcsolódik. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Harra ch Péter) : Képviselő úr viszontválasza következik. FÜLÖP ISTVÁN (MDF) : Tisztelt Miniszter Úr! Bízom abban, hogy a sertéstenyésztők megnyugtatására az ön válasza elfogadható lesz, ámbár nekem a kételyeim megvannak; ha hazamegyek, azért ellenőrizni fogom, ho gy hány darab sertést tudtak megyénkből értékesíteni. A Magyar Demokrata Fórum már többször felhívta a kormány és az illetékesek figyelmét, hogy az uniós normarendszer bevezetése előtt, még most, a huszonnegyedik órában megvan a lehetősége a kormánynak a k isméretű, de annál több munkahelyet teremtő gazdaságok segítésére. (14.40) A komolyabb ártámogatás jelentősen segítené az uniós piaci versenyben hamarosan részt vevő gazdák számára a felkészülést, a talpon maradást. Vagy talán ez nem is szándéka a tárcá nak? Mert falvakat rombolni buldózerrel is lehet, de lehet úgy is, hogy az ott élő emberek életfeltételeit ellehetetlenítik. Az agrártárca jelen pillanatban a vidéken gazdálkodók jogos igényeit kielégíteni nem tudja, így nem biztosítja a hatékony gazdálkod ás alapvető feltételét. Még egyszer kérem önöket, hogy gondolják ezt át, és segítsenek a magyar gazdáknak. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (Harrach Péter) : A miniszter úr viszontválasza következik. DR. NÉMETH IMRE földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter : Képviselő Úr! Én egyet tudok mondani: az idei esztendőben a tavalyihoz képest 21 százalékkal több agrártámogatást adunk ki, és általában a piaci gondok megoldása tekintetében nem saját magunk találjuk ki, illetve nem a miniszté riumi szakértők találják ki az ügyet, hanem a termelők és a feldolgozók képviselőivel közösen keressük a megoldást. De mint ahogy egy előző kérdésre is elmondtam, az esetben, a baromfi esetében a forintfelértékelődés egy ilyen exportágazatban csak annál az ágazatnál 6 millió dollár kiesést jelentett, ez az egész élelmiszergazdaság vonatkozásában a tavalyi évben 70 milliárd forint kiesést jelentett. Gondolja végig, képviselő úr, hogy egy ilyen piaci helyzetben mi az, ami igazából problémát okoz a termelőkne k.
