Országgyűlési napló - 2003. évi nyári rendkívüli ülésszak
2003. június 23 (81. szám) - Bejelentés államtitkári tisztségből való felmentésről és kinevezésről - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. LÁSZLÓ CSABA pénzügyminiszter:
393 Bejelentés államtitkári tisztségből való felmentésről és kinevezésről ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Bejelentem, hogy a köztársasági elnök ú r az alkotmány 30/A. § (1) bekezdés h) pontja alapján 2003. június 15i hatállyal SzalayBerzeviczy Gábor urat, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkárát tisztségéből felmentette , és június 18ai hatállyal politikai államtitkárnak Gaá l Gyula urat kinevezte . Államtitkár úrnak a kinevezéshez szívből gratulálunk, és kívánunk önnek sikeres, eredményes munkát ebben a pozíciójában! (Taps.) Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Tisztelt Ké pviselőtársaim! A mai napon a kormány nevében felszólalásra jelentkezett László Csaba pénzügyminiszter úr, “A gazdaság állapotáról” címmel. Öné a szó, miniszter úr. DR. LÁSZLÓ CSABA pénzügyminiszter : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Azt gondolom, az ü lésszak utolsó napján érdemes a gazdaság állapotával foglalkozni, egy kicsit áttekinteni, hogy az elmúlt egy évben mi történt, és hol tart jelenleg a gazdaság. Tavaly nyárra világossá vált, hogy az előző kormány adóssággeneráló és költségvetési költekezésr e épülő, a versenyképességet súlyosan rontó gazdaságpolitikája nem tartható fenn hosszú távon. (Nagy zaj az ellenzéki oldalon.) Ez esett egybe azzal a külső konjunktúraromlással, amit nyilvánvalóan az előző kormány sem láthatott előre, de sajnálatosan eset t egybe azokkal a lépésekkel, amelyek például 2001 májusában születtek. Az új kormány tavaly augusztusban meghirdette a Magyar Nemzeti Bankkal közösen kialakított gazdaságpolitikáját, amely alapvetően a versenyképességre, a munkahelyteremtésre ösztönöz. A kormány vissza kíván térni a fenntartható növekedési pályára. Ennek keretében kell természetszerűleg csökkenteni a költségvetési hiányt, és egy óvatos bérpolitikát kellett meghirdetni. E folyamat kezdetén az elmúlt fél évben kialakult egy spekulációs támad ás, amely annak volt a következménye, hogy a monetáris és a fiskális politika közötti összhang átmenetileg megbomlott, különösen akkor, amikor az ír népszavazás, illetve a sikeres koppenhágai csúcsértekezlet után a befektetők jelentős mértékben Magyarorszá g irányába indultak meg. Ezt a támadást akkor sikeresen elhárítottuk, és az euró körülbelül négyöt hónapig 245 forint körül ingadozott. Ez az állapot mindenképpen kedvezőbb volt ahhoz képest, mint amikor év elején egy 234 forint körüli árfolyam lehetősége is felmerült, amikor szinte már a leghatékonyabban dolgozó exportszektorok is arról panaszkodtak, hogy e mellett a későbbiekben nem tudnak hatékonyan dolgozni. Ennek a folyamatnak a végén, körülbelül három héttel ezelőtt a forint elkezdett gyengülni, ami lehetőséget adott arra, hogy a forint kellően eltávolodjon a sáv szélétől, és a kormány, valamint a jegybank közösen olyan intézkedési programot fogadjon el, amelynek keretében 75 milliárd forintnyi takarékossági lépésekről döntött a kormány, illetve a sáv határok mintegy 2,2 százalékkal eltolódtak. Hangsúlyozni szeretném, hogy a forint árfolyama ezalatt az időszak alatt is a piaci keresletkínálati viszonyoknak megfelelően alakult. Átmenetileg heves piaci reakciók alakultak ki a devizapiacokon, és ezek elhá rítása érdekében a kormány és a jegybank közösen cselekedett az elmúlt hetekben, és világossá tette azt, hogy az árfolyampolitika, az antiinflációs politika, illetve a gazdaságpolitika alapvető kérdéseiben a jegybank és a kormány között egyetértés van.
