Országgyűlési napló - 2003. évi nyári rendkívüli ülésszak
2003. június 17 (80. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája12719 - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. NAGY GÁBOR TAMÁS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - SZABÓ VILMOS (MSZP):
378 tegnap is, egészen a vita végéig. Tehát nem áll az, amit Nagy Gábor Tamás képviselőtársam mondott. A m ásodik megjegyzésem: kérem elnök asszony szíves türelmét és megértését, és a megszólalásom kezelje ugyanúgy, ahogyan megszólaló képviselőtársaimét. Mert bár mélységesen egyetértek azzal, hogy a részletes vitában vagyunk – annál is inkább, mert én tegnap it t voltam az általános vita végéig , mégis képviselőtársaink sok olyan kérdést érintettek, amelyek ugyan következnek a módosító indítványokból, azok általános jellegéből, de sok tekintetben nem következnek abból, sőt egészen aktuálpolitikai irányokba is el mennek. Az ilyenfajta reakció nyilván válaszokat is igényel. Engedjék meg, hogy kifejezzem azt a mélységes meggyőződésem, amit hosszú ideje hangoztatok, amikor tehetem, nyilvánosan is, hogy a határon túli magyarság kérdéseiben kötelességünk a legteljesebb nemzeti egyetértésre és konszenzusra törekedni. Erre kötelez bennünket az, amiben megállapodtunk, és ami a magyar alkotmányba is belekerült. De ez a kötelezettség mindenkire és kölcsönösen igaz. Úgy hiszem, hogy ebből a meggyőződésből kell vizsgálni azokat a kérdéseket is, amelyek a kedvezménytörvénnyel kapcsolatosak. Sokféle szempontból fel lehet idézni ennek a törvénynek a keletkezését, hogy ki, mikor és hogyan gondolkodott erről. Szeretném emlékeztetni például Nagy Gábor Tamás képviselőtársamat arra, aki a kettős állampolgárságról filozofált és gondolkodott itt hangosan, bár ennek ilyen értelemben a kedvezménytörvényhez az égvilágon semmi köze nincs, annak viszont van köze, hogy amikor a kedvezménytörvény előkészítési folyamata volt, akkor az RMDSZ annak egy bizonyos szakaszában aláírásgyűjtést indított a külhoni állampolgárságról. (23.00) Úgy emlékezem, hogy az akkori FideszkisgazdaMDFkormány nem igazán pártolta ezt az elgondolást. Nem emlékszem azokra az érvekre, azokra az elgondolásokra, azokra a tám ogatásokra, amelyek azt szorgalmazták volna, hogy emeljük ezt be a kedvezménytörvénybe. Mint ahogy ugyan manapság szándékosan és tudatosan státustörvényről beszélnek fideszes kollégáink, bár van közöttük olyan is, aki mindhárom megnevezést használja: az an yakönyvezett megnevezést is - mármint a törvény elnevezését is , a kedvezménytörvényt is és a státustörvényt is. Ez tegnap éjszaka is elhangzott egy fideszes képviselő kollégám szájából, mind a három egyszerre, egymás után. De amikor megállapodtunk, és am ikor szavaztunk erről, az a kilencvenakárhány százalék, mindenki a gombot - velem együtt - arra nyomta meg, ami most a hatályban lévő törvény címe: a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény. Erre nyomta meg. Ennek a törvénynek ez a neve. Lehet persze sokféleképpen nevezni. Lehet sokféleképpen kifejezni a szándékot, hogy ez egyesek szerint státus, mások szerint kedvezmény, de ennek ez a neve. Tehát akkor most erről kell gondolkodnunk, ez a tárgya. Azt hiszem, és azért kezdtem azzal a meggyőződés emmel, hogy egyetértéssel és a lehető legteljesebb konszenzussal kell viseltetnünk, merthogy eljutottunk oda, amikor megszavaztuk együttesen, hogy azt fogadtuk el, hogy ennek a törvénynek a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény a neve, és ehh ez képest tartalmazza azt, amit tartalmaz. Ehhez képest tartalmazta azt a passzust is, amelyet egyébként Szájer József képviselőtársunk javasolt bele akkor - emlékezünk, az előző ciklusban az integrációs bizottság elnöke volt , hogy az Európai Unióhoz val ó csatlakozásunkkal összhangban ennek a törvénynek meg kell vizsgálni majd az alkalmazhatóságát. Nem szó szerint idézem, mert most nem néztem meg, de utána lehet nézni. Azt gondolom, hogy meg fogják találni, hogy ez a passzus benne van. Tehát azt gondolom, hogy akkor, amikor ebben a törvényben megállapodtunk és megszavaztuk 2001ben, akkor a legteljesebb egyetértésben a határon túli magyarság, az érintettek képviselőivel, az érintett kisebbségi közösségek képviselőivel tettük, és azt emeltük csak be, amiben velük együtt megegyeztünk. Itt kezdődik az, amiben, azt hiszem, hogy a vitáinkat meg kell fogalmazni, vagy meg kell egyeznünk. A Medgyessykormány számára az első számú prioritás volt kezdettől fogva, hogy az érintettekkel, akiknek a törvény szól, a határ on túli magyarsággal kell megállapodni és
