Országgyűlési napló - 2003. évi nyári rendkívüli ülésszak
2003. június 17 (80. szám) - A 2003. április 12-ei országos ügydöntő népszavazással kapcsolatos állami feladatok megszervezéséről és lebonyolításáról szóló beszámoló; a 2003. április 12-i országos ügydöntő népszavazással kapcsolatos állami feladatok megszervezéséről és lebonyolít... - PÁL TIBOR belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. FICZERE LAJOS, az Országos Választási Bizottság elnöke, a napirendi pont előadója:
313 Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 34. § (2) bekezdésének m) pontja értelmében az Országos Választási Bizottság beszámol az Országgyűlésnek az országos népszavazásról. Engedjék meg, hogy az írásban benyújtott beszámoló jelentés szóbeli kiegészítéseként, a népszavazás lebonyolításának tapasztalataira is figyelemmel, röviden számot adj ak arról a munkáról, amelyet az Országos Választási Bizottság az Európai Unióhoz történő csatlakozásról 2003. április 12én megtartott országos népszavazás előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatban végzett. Az Országgyűlés mint alkotmányozó hatalom 2002. december 23án elfogadott, az alkotmányt módosító 2002. évi LIX. törvényben ügydöntő országos népszavazást rendelt el a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő, a csatlakozási szerződés szerinti csatlakozásáról. Az ügydöntő országos népszava zás előkészítése és lebonyolítása során az Országos Választási Bizottsághoz több mint száz beadvány, illetve kifogás és panasz került benyújtásra. A kifogások többsége a népszavazásra feltett kérdés érvénytelenítését indítványozta, arra hivatkozással, hogy a népszavazásra feltett kérdés sérti az alkotmány 2. § (1) és (2) bekezdésében foglalt azon rendelkezéseket, amelyek szerint a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam, illetve a Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuvereni tást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja. Ezért a beadványozók szerint a feltett kérdés alkotmányellenes. A beadványok, kifogások másik része arra hivatkozva kérte a testülettől a népszavazásra feltett kérdés érvénytelenítését, hog y a hatályos magyar jogszabályoktól eltérő módon, közvetlenül az alkotmányban került kiírásra. Az Országos Választási Bizottság e kifogásokat, illetve beadványokat érdemben elbírálta, de nem találta azokat megalapozottnak. A testület a népszavazás előkészí tése és lebonyolítása során összesen 71 határozatot hozott, amelyek közül a Legfelsőbb Bíróság előtt 27 határozatot támadtak meg. A Legfelsőbb Bíróság a benyújtott kifogásokat elutasította, és minden esetben az Országos Választási Bizottság döntését erősít ette meg. Tisztelt Országgyűlés! Az Országos Választási Bizottság az országos népszavazás során az egységes jogértelmezés és joggyakorlat segítése, érvényesítése érdekében két állásfoglalást adott ki. Az állásfoglalások kiadását első dlegesen az motiválta, illetve tette indokolttá, hogy a hatályos törvényi szabályozás az országos népszavazáson a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény első tíz fejezetében foglalt rendelkezések alkalmazását írja elő e törvény által megállapítot t, viszonylag szűk körű, tapasztalataink alapján az indokolthoz képest távolról sem elégséges számú eltérésekkel. Mivel a választási eljárási törvény szabályai elsődlegesen a képviselői választásokra vonatkozóan kerültek megállapításra, jogszabályi értelme zést igénylő kérdések merültek fel például abban a tekintetben, hogy az országos népszavazásról, ahol nincsenek képviselőjelöltek és jelölő szervezetek sem, ki folytathat és milyen feltételekkel kampánytevékenységet, vagy például ki élhet és milyen garanci ális feltételek biztosítása mellett jogorvoslati jogával. Az Országos Választási Bizottság a gyakorlatban felmerült kérdésekre a kiadásra került, említett jogértelmező állásfoglalásaival igyekezett választ adni. Ugyanakkor az országos népszavazásról szerze tt jogalkalmazói tapasztalatunk alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy az országos népszavazásnak a képviselői választásoktól eltérő sajátosságait a mai szabályozáshoz képest részletesebben, kifejezetten a népszavazásra vonatkozó sajátos eljárási s zabályok kidolgozása révén kellene biztosítani, illetve érvényre juttatni. Az országos népszavazásra vonatkozó specifikus eljárási szabályok kimunkálására a jelenleg hatályos választási eljárási törvény átfogó felülvizsgálata, illetve reformja keretében ke rülhetne sor, amelyekre vonatkozó javaslatainkat az Országgyűlés elnökének már korábban eljuttattuk, és amelyek
