Országgyűlési napló - 2003. évi nyári rendkívüli ülésszak
2003. június 17 (80. szám) - Az Európai Parlament tagjainak választásáról és jogállásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. EÖRSI MÁTYÁS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
288 Én az SZDSZ részéről egészen biztos vagyok abban, hogy az 5 százalékos küszö böt túl fogjuk lépni, sőt abban bízom, hogy egy nagyon jó kampánnyal akár két mandátumot is el fogunk tudni érni, ami 8,3at meghaladó eredményt foglal magába. Azonban ha önmagában pusztán az alkotmányos konstrukcióról beszélünk, akkor én úgy gondolom - de még egyszer mondom, ennek nagyon nagy politikai jelentősége nincs , hogy az 5 százalékos küszöb ebben a választásban nem igazából releváns, nem igazából fontos. Amikor egy listás rendszer kapcsán megállapítanak a törvények egy küszöböt, annak nagyon is é sszerű oka van. Ha végiggondolom, melyik ez az ország: Izrael, ahol listás választás van, és nincsen parlamenti küszöb, ennek az az eredménye, hogy 0,5, meg 1 százalékkal be lehet kerülni a parlamentbe, és rengeteg, pici kis frakció jön létre; borzasztóan nehéz kormányt alakítani és többséget létrehozni, annyira széttöredezett a parlament. Ennek az oka az, hogy az izraeli knesszetbe száznál több képviselőt kell megválasztani. Amint ezt Salamon László képviselő úr helyesen elmondta, a magyar képviselet az Eu rópai Parlamentben 20ról 24re nőtt meg. Egy egyszerű fejszámolással, illetve nem is annyira egyszerűen, nem fejszámolással, de egy egyszerű számítással mégis meg lehet állapítani, hogy a 24 képviselőt figyelembe véve ahhoz, hogy egy párt egy mandátumhoz jusson, ehhez 4,16666... - sok hat - szavazatra van szükség, ami azt jelenti, hogy ha egy párt a választásokon a szavazatok 4,1 százalékát kapja meg, akkor nem jut mandátumhoz, ha nincsen küszöb, míg ha elér 4,2 százalékot, akkor pedig 1 mandátumhoz hozzáj ut. Ehhez képest a küszöböt felnyomni 5 százalékra, és ehhez a FideszMagyar Polgári Szövetség - amikor a tárgyalás kezdődött, még FideszMagyar Polgári Párt volt - ragaszkodott, én nem tudtam szabadulni attól a gondolattól, hogy a Magyar Demokrata Fórum r enitens viselkedésén kíván revánsot venni. A 4,1et szerintem az MDF egy jó kampánnyal elérheti, nyilván az 5 százalékot nehezebben. Nyilván a jobboldal egységesítésének ez a módja - ezt nem tartom helyénvaló dolognak, de talán érdemes a nagy pártoknak ezt a dolgot átgondolniuk, mert ebbe sem az MDF, sem az SZDSZ nem is nagyon tud beleszólni, mert nincs meg hozzá a szavazatunk. De nem is lenne helyénvaló és etikus, úgy érzem, ha ebben a dologban az MDF és az SZDSZ verné az asztalt, hogy nem kell a küszöb, m ert a 4,16tal, azaz egy természetes küszöbbel a dolog megoldható. Ha a két nagy párt úgy dönt, hogy nem kell küszöb, szerintem nem dől össze a világ, mert még egyszer: nagyon közel lenne a természetes küszöb a Fidesz által megkövetelt, és úgy érzem, az MD Fet kipasszírozni kívánó küszöbhöz. Egy apróság, amit szeretnék itt megemlíteni a kampánycsenddel kapcsolatban. Elhangzott, hogy ebben a pártok egyetértettek, és ez így van - semmiképpen sem tekintjük az SZDSZ részéről a kampánycsend intézményének a fennm aradását egy olyan dolognak, ami miatt hangosan kellene tiltakozni, csak azért megjegyezzük, hogy a legutolsó, a 2002es választás, amely vadonatúj kampánytechnikákat vont be - az internet, az sms segítségével , azt mutatta, hogy igazából a kampánycsend i ntézménye ma már nem, és egyre kevésbé tartható. Továbbmegyek: a kampánycsend intézménye igazából azt díjazza, aki megszegi a törvényt, mert szankciókkal fellépni ezzel szemben a valóságban nem lehet. Hogy megjelennek köremailek, vagy körsmsek, amelyek valamelyik pártot gyalázzák, egy másik pártot pedig díjaznak, vagy dicsérnek, nyilvánvalóan nem fogja azt eredményezni, hogy az Országos Választási Bizottság érvénytelennek nyilvánítson egy választást. Mi következik ebből? Aki megszegi a kampánycsend inté zményét, végül még jól is jár. Ebből következően a Szabad Demokraták Szövetsége felveti annak a lehetőségét, hogy a kampánycsend intézményét töröljük el, és nemcsak az európai parlamenti választásoknál, hanem a saját nemzeti választásunk esetében is. De mé g egyszer: ha a pártok erre még nem állnak készen, egyszer talán vissza fogunk térni erre a dologra. Engedjék meg, hogy magam is beszéljek magáról a választási rendszerről! Amint önök ezt több szónoktól hallották, a választási rendszer listás. Önök, akik f igyelik ezt a vitát, nyilván jól emlékeznek arra, hogy amikor elmennek egy parlamenti szavazásra, akkor két szavazólapot kapnak:
