Országgyűlési napló - 2003. évi nyári rendkívüli ülésszak
2003. június 17 (80. szám) - Az Európai Parlament tagjainak választásáról és jogállásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. SALAMON LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
285 legtökéletesebb mértékben megbízható. Az a körülmény, hogy a választópolgárok nagy többsége nem ért ehhez a technikához, a szavazók széles körét eleve kiszolgáltatott helyzetbe hozza, és ez a helyzet hibalehetőségek, de visszaélési lehetőségek sorát is tartalmazza, ráadásul - függetlenül a választópolgárok e módszerre való felkészültségének állapotától - ismeretes a számítógépes technika számos esendősége, vírusoktól történő fen yegetettsége, a rendszerbe való behatolás, a manipuláció lehetősége. Mindezeket a körülményeket abból a szempontból is mérlegelnünk kell, hogy alapvető politikai követelmény olyan szavazási módszer alkalmazása, amelyet a választópolgárok egyértelmű bizalma övez, mindez pedig a fentiek okából a számítógépes szavazásról aligha mondható el. A kérdéssel kapcsolatosan külön kell kifogásolnunk, hogy a törvényjavaslat még csak kísérletet sem tesz arra, hogy a számítógépes szavazás megbízhatóságának garanciáit a tö rvénybe foglalja. Miközben a hagyományos szavazás módját illetően számos olyan garanciális szabály található az 1997. évi C. törvényben, mint például az urnák állapotának előzetes vizsgálata, az urnák lezárására vonatkozó rendelkezés, az urnák azonosságát igazoló ellenőrző lap kiállítása és elhelyezése az urnában, az urnák felbontásának, a szavazólapok összeszámlálásának és kötegelésének szabályai, és még sorolhatnám, addig a szavazógépes szavazással összefüggésben semmiféle, a szavazás tisztaságát, a számí tógép azonosságát, a behatolástól, a manipulációtól védettséget biztosító szabályt sem lehet megtalálni a törvényjavaslatban. Ellenben a törvényjavaslat 28. §a a belügyminisztert hatalmazná fel arra, hogy a külügyminiszterrel és az informatikai és hírközl ési miniszterrel egyetértésben miniszteri rendeletben rendezze ezeket a kérdéseket. Tisztelt Képviselőtársaim! Rá kell mutatnunk: megdöbbentő érzéketlensége ez a javaslatnak a jogállami követelmények iránt. Magyarországon 80 év óta nem szabályoztak ilyen l ényeges választójogi kérdéseket kormányszinten. Ezt a megoldást a FideszMagyar Polgári Szövetség elfogadhatatlannak tartja. A külképviseleteken történő szavazás módjához kapcsolódó, legalább ilyen fontos kérdés a szavazást lebonyolító szerv kérdése. Magya rországon a rendszerváltozást követően a választások lebonyolítását a törvény a kormányzattól és a közigazgatástól független szervek rendszerére, a választási bizottságokra bízta. Miként azt a választási eljárásról szóló törvény 21. §a megfogalmazza - idé zem: „A választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag törvénynek alárendelt szervei, amelyek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése é s szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.” Eddig tart az idézett jogszabályszöveg. A választási bizottságok az önkormányzatok, illetve az Országgyűlés által választott és a részt vevő pártok és jelöltek által delegált tagokból állnak . A Választási Bizottság munkáját a választási szervek másik típusa, a választási irodák segítik, amelyek szakmai, technikai segédtevékenységet végeznek. Ebből adódóan a választási irodák a választási bizottságok szakmai segédszervei, önálló közjogi jogosí tványokkal nem rendelkeznek, feladatuk a választási bizottságok szakmai kiszolgálása, tagjai köztisztviselők és közalkalmazottak. A törvényjavaslat a külképviseleteken választási bizottságokat nem állítana fel, hanem a választások lebonyolítását külképvise leteken létesítendő választási irodákra bízná. Ezek vezetőit és tagjait a törvényjavaslat 22. §a szerint a Külügyminisztérium javaslatára az Országos Választási Iroda vezetője bízná meg. Miután a törvényjavaslat azt is lehetővé tenné, hogy a választási ir oda tagjává a külképviseleteken diplomáciai képviselet személyzetének, illetve a konzuli képviseletnek tagja is kinevezhető legyen, nem kétséges, hogy a kormány elképzelése szerint a külképviseleteken való szavazás lebonyolításában a diplomáciai és konzuli szolgálatban lévők játszanának meghatározó szerepet. (14.50)
