Országgyűlési napló - 2003. évi nyári rendkívüli ülésszak
2003. június 17 (80. szám) - Az Európai Parlament tagjainak választásáról és jogállásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - LÁYER JÓZSEF, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN, az európai integrációs ügyek bizottságának elnöke, a bizottság előadója:
278 Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Bizottságunk, az európai integrációs ügyek bizottsága június 3án vitatta meg a törvényjavaslat általános vitára bocsátását, és 13 igen, 4 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot . Rögtön szeretném jelezni, hogy a bizottságunkban egy érdemi, mélyreható vita folyt le a törvényjavaslat tartalmáról is, jóllehet ez majd az itteni vitában is tükröződni fog. Röviden szeretném érzékeltetni a legfőbb pontjait ennek a vitának. Először is, m indannyian érzékeljük azt, hogy ha nem is késésben vagyunk, de az utolsó pillanatban vagyunk, hogy a törvényjavaslatnak a vitája megkezdődjön a parlament plenáris ülésén, hiszen ahhoz, hogy az Országos Választási Bizottság, a Belügyminisztérium és a politi kai pártok fel tudjanak készülni az eredményes és sikeres népszavazásra, az ősz folyamán már rendelkezniük kell a törvény végleges szövegével, tudniuk kell, hogy milyen szabályok vonatkoznak rájuk. Tudjuk, hogy hónapokkal ezelőtt elindult egy négypárti egy eztetés, sajnos ez a négypárti egyeztetés, bár több fordulóban zajlott, és én úgy érzékelem, hogy a kormány részéről megfelelő rugalmasságot tanúsítottak a kormánypárti képviselők, mégsem vezetett teljes körű eredményre. Tehát nincs teljes mértékű egyetért és, remélem, hogy ez most ki fog alakulni. Kétharmados törvényről van szó, nem tehetünk mást, mint hogy megállapodunk azokban a szabályokban, amelyek megfelelnek az Európai Unió által alkotott keretjogszabálynak és megfelelnek a magyar közjogi hagyományokn ak. (14.10) E kettőt kellene és fogjuk reményeink szerint összeegyeztetni. Az a cél, hogy egy olyan törvényünk legyen, amellyel hosszú távon együtt tudunk élni, hiszen ez fogja meghatározni vélhetően nemcsak 2004ben, hanem azt követően is az európai parla menti választások menetét. A legtöbb vitát kiváltó kérdés természetesen, amire a miniszter asszony is utalt, és ahogyan Láyer bizottsági előadó úr is utalt rá, a külföldön történő szavazás kérdését övezte. A kormánynak az a törekvése, hogy a levél útján tö rténő szavazást bevezesse, helyes törekvés volt, összhangban állt a legtöbb európai uniós ország gyakorlatával, és valóban lehetővé teszi azt, amit most már a magyar Alkotmánybíróság is megkövetel tőlünk, és megkövetel az Unió általános keretjogszabálya is , hogy minden magyar állampolgárnak módja legyen leadni a szavazatát, függetlenül attól, hogy Magyarország területén vagy bárhol máshol tartózkodik. Kétségtelen, hogy az európai uniós jogszabályok nem írják elő pontosan azt, hogy hogyan, ezt lehet levél út ján, ezt lehet külképviseleteken, lehet elektronikus úton, többféle megoldás kínálkozik. Remélem, egy olyan megoldást fogunk tudni találni, amely a kor követelményeinek is megfelelne, ezért üdvözlöm, hogy a Belügyminisztérium, amikor elfogadta a külképvise leteken történő szavazást, egyúttal annak az elektronikus úton történő bevezetését is szorgalmazza; ezzel tehát egy lépést tett a modern, korszerű szavazás felé. Jó lenne, ha néhány év múlva már ilyen módon szavazhatnánk mindenütt, itt az országban is, ugy anis lehetővé tenné, hogy percekkel a választások befejezése után pontos és hiteles végeredménnyel rendelkezzünk. Ez lenne a legegyszerűbb megoldás. Itt a vitában még fölmerült az a kérdés, amiről az előzetes megbeszéléseken is gyakran szó volt, hogy milye n jellegű legyen. Ebben ugyan van egy általánosnak nevezhető egyetértés, de kénytelen vagyok megemlíteni, hogy a szabad demokraták fölvetettek egy korszerű, nyílt listás elképzelést, ami az előzetes megállapodásokban ugyan nem kapott többséget, de ami lehe tővé tenné azt, hogy kombináljuk az egyéni választókörzetek eredményeit a listás választások arányossági követelményeivel, lehetővé tennénk azt, hogy a választópolgárok egyénekre is leadják szavazatukat. Jelzem, hogy ez nem többségi álláspont, csak a vitáb an elhangzott. Ezen túl pedig azt szeretném még elmondani, hogy a vitában tartalmasan foglalkoztak a képviselők – különösen Tabajdi Csaba alelnök úr – az európai parlamenti képviselők jogállásának kidolgozatlanságával. Így meg kell említenünk, hogy az, ami még itt van, nem tekinthető véglegesnek. A majdani európai parlamenti képviselők jogállásának vonatkozásában rendeznünk kell az ő viszonyukat a Magyar Országgyűléshez, hiszen azt akarjuk, hogy ne szakadjanak el a Magyar
