Országgyűlési napló - 2003. évi nyári rendkívüli ülésszak
2003. június 16 (79. szám) - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SZABÓ ZOLTÁN, az oktatási és tudományos bizottság alelnöke, a bizottság előadója:
182 lényegében az eddigi egységes támogatási rendszert az információs irodával, a magyarigazolvánnyal és így tovább szétdarabolják, és a magyarigazolványt lényegében kiüresítik. Fölvetődött az, hogy így egyfajta segélyezési jogszabállyá f og átalakulni a módosítások kapcsán a törvény. A módosítások között szerepel az is, hogy a személyi azonosításra alkalmatlan módon tarthatják számon a költségvetési szervek a támogatásokat. Felmerült a kérdés, hogy akkor mi lesz az elszámolás, az ellenőrzé s alapja, hogyan fogják kiválasztani a határon túli 33,5 millió, vagy ki tudja, pontosan mennyi emberből azt, hogy ki a jogosult. Sőt, felmerült az a kérdés, hogy feltételekhez szabja a magyar kormány, hogy valakihez ez a pénz eljusson, ezek a támogatások , ezek a jogok eljussanak. Kérdésként merült fel: akkor a magyar kormánynak van valamilyen belső nyilvántartása, ami alapján majd ki fogja ezt választani, itt belül, Magyarországon? Milyen technikával kívánja ezt megoldani? Nem derült ki, nem kaptunk válas zt a bizottsági ülésen. Tisztelettel kérdeztük és kérdezem most is, hogyan biztosítható, hogy az a 700 ezer határon túli magyar, aki vállalva a magyarságát, kiváltotta a magyarigazolványt, automatikusan jusson támogatáshoz. Végül is mi alapján osztják majd el a támogatásokat? Hogyan biztosítható, hogy az adófizetők pénze oda jusson, ahová kell, arra a célra, amit a törvény célja is megfogalmaz? Véleményünk szerint a változtatások kedvezőtlenek, hatásuk átláthatatlan, kaotikus helyzetet eredményez. Tisztelt Országgyűlés! A kormány a velencei bizottság véleménye alapján a kultúra, az oktatás támogatásának kivételével tulajdonképpen minden mást töröl a törvényből. Törölni tervezik az egészségügyre, falusi turizmusra, régiófejlesztésre vonatkozó elemeket, amelye ket most a miniszter úr is felemlített, vitatva azt az európai uniós egyébként határokon átnyúló támogatási rendszert, amely egyébként egy értéke az Európai Unió mai gyakorlatának is; vitatva azt, hogy a rászoruló térségeknek segítséget, együttműködést tud jon nyújtani. Nehezen tudom elképzelni, hogy a gyakorlatban növekedne a folklorizált státustörvény hatása a gazdaságra, a táncházak, a tanulás támogatása kedvező hatást gyakorolnak majd a versenyképességre és az exportra. Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, mindenki gondoljon bele, kinek jó ez a státustörvénymódosítás, mit szeretnének elérni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Erre a kérdésre nem tudtak választ adni. Végül is 11 nem szavazattal kifejezésre került a bizottság el őtt, hogy a költségvetési bizottság fideszes kisebbsége nem támogatja ezt a törvénymódosítást. Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Megadom a szót Szabó Zoltánnak, az oktatási bizottság alelnökének, a bizottság előadójána k. DR. SZABÓ ZOLTÁN , az oktatási és tudományos bizottság alelnöke, a bizottság előadója : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottsága a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találta. Alkalmasnak talált a mindenekelőtt azért, mert a törvényjavaslat elfogadását támogatták a mértékadó határon túli szervezetek is, és általános vitára alkalmasnak találta azért, mert konform az Európai Unió szabályozásával, mert nem kell 2004. május 1jével, amikor Magyarorszá g mellett Szlovákia is az Európai Unió tagja lesz, újra módosítani. A bizottsági vitában éles formában merült fel az a kérdés, hogy vajon mire van szükségük a határon túli magyaroknak, pontosabban szólva, mire van inkább szükségük. Szimbó lumokrae vagy végrehajtható jogszabály által garantált segítségre ahhoz, hogy identitásukat megőrizzék, szülőföldjükön magyarként tudjanak boldogulni? A határon túli magyar szervezetek álláspontja a törvényjavaslattal kapcsolatban arra utal, hogy inkább a z utóbbira van szükségük. Ez a törvényjavaslat pedig ezt biztosítja. Az a tény, hogy a Fidesz milyen vehemensen ellenzi ennek a törvényjavaslatnak az elfogadását, viszont arra utal, miként egyébként a korábban státustörvénynek becézett eredeti törvény is, hogy a
