Országgyűlési napló - 2003. évi nyári rendkívüli ülésszak
2003. június 16 (79. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. LÁSZLÓ CSABA pénzügyminiszter:
18 Adódott egy helyzet, és a kormány a lehető legprimitívebb megoldást választotta, a fűnyíróelvet alkalmazta. Az egyik oldalon csökkentette a kiadásokat, a másik oldalon pedig megpróbálja forintleértékeléssel ösztönözni az idegenforgalmat, a kis- és középvállalkozókat, ahelyett, hogy valójában átgondolná, hogy erre a helyzetre milyen választ lehet adni, és milyen választ illik adnia egy felelős kormánynak. Tekintettel arra, hogy nem egészen egy esztendő, és itt állunk az európai uniós csatlakozás küszöbén, óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy vajon miért nem tekinti át valójában a pénzügyi kormányzat a jelen helyzet okait, miért nem dolgoz ki egy olyan gazdasági stratégiát vagy programot, amely ezt a helyzetet megoldaná. Erre két válasz lehetséges. Az egyik válasz az, hogy nincs gazdaságpolitikai elképzelése - és ez a rosszabbik válasz és a rosszabbik alternatíva. (13.40) A másik pedig az, hogy lenne, de fél a népszerűségvesztéstől, hiszen tudjuk, hogy a közvéleménykutatási adatok alapján a szocialisták vezetik a listát. De azt is tudjuk, hogy ennek mi az ára - erről beszéltem az előbb : ennek az árát fizeti meg most a magyar választópolgárok sokasága. Egy esztendővel állunk az európai uniós csatlakozás előtt, és Magyarország jelen állapotában nem azt mutatja, legalábbis a kormány tevékenysége, hogy be fogunk lépni az Európai Unióba. A helyzet azt mutatja, hogy az Európai Unió felé sodródunk - ez egy sodródó kormány, sodródó gazdasággal, sodródó, és nem is tudom, milyen elképzelésekkel. Nyolckilenc hónap van hátra az uniós csatlakozásig, itt az ideje, hogy a kormány v égre tegye azt, amit tennie kell és amire felesküdött, mert talán még mentheti, ami egyelőre menthetetlennek látszik. Köszönöm. (Szórványos taps az ellenzék soraiból.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm. Kérdezem, hogy a kormány részéről ki kíván reagálni . (Jelzésre:) Megadom a szót László Csaba pénzügyminiszter úrnak. Miniszter úr! DR. LÁSZLÓ CSABA pénzügyminiszter : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Természetesen minden gazdaságpolitikai vitának állunk elébe, mint ahogy erre a napirend előtti hozzászó lásra is, azt gondolom, reagálni kell. Tisztelt Képviselő Úr! Szerintem alapvető félreértésben van a gazdaságpolitika, illetve a közgazdaságtan néhány törvényszerűségét illetően. Azt hiszem, hogy amikor tavaly a kormány a gazdaságpolitikáját kialakította - egyébként a jegybankkal közösen , akkor világossá tettük azt, hogy az a gazdaságpolitika, amely a költségvetési hiány mértéktelen növelésén, a reálbéreknek a gazdaság teljesítményével teljes mértékben összhangban nem lévő alakulásán, illetve az árfolyam olyan felértékelésén, ami az exportszektorok versenyképességét a '95ös szintre csökkentette, az ezen alapuló gazdaságpolitika tovább nem folytatható. Akkor a kormány előtt két út állt, hogy egyrészt egy sokkszerű beavatkozást kezdeményez, amely, azt gondo lom, '95ben helyes és szükséges volt, amikor az államadósság aránya 90 százalék volt a GDPhez képest, illetve folytathatnám tovább, és tényleg pénzügyi válság réme fenyegetett Magyarországon. A magyar gazdaság tavaly és jelenleg is - azt gondolom, nyugod tan mondhatom - erős és versenyképes, ezért fokozatos váltásra volt szükség abban az új gazdaságpolitikában, amit mi meghirdettünk. Ez a gazdaságpolitika, amelynek a végrehajtásán jelenleg dolgozunk. Az is egyértelmű, hogy a külső környezet Magyarország sz ámára nem lett kedvezőbb az elmúlt egy évben; kitört az iraki háború, amely szerencsére gyorsan és sikeresen zárult. Ez a külső környezet alapvetően meghatározza a mi növekedési lehetőségeinket, de egy, az előző kormány által átvett metodika szerint talán mondhatnám azt, hogy ha a német gazdaság most 0,3 százalékkal nő a legújabb előrejelzések szerint, akkor az első negyedéves magyar GDP alapján még mindig tízszer olyan gyorsan növekedünk, mint mondjuk, a német gazdaság. Én nem gondolom, hogy ezt a fajta
