Országgyűlési napló - 2003. évi nyári rendkívüli ülésszak
2003. június 16 (79. szám) - A közszolgálati média-részvénytársaságok alaptőke-emelésére szolgáló költségvetési célelőirányzat elosztásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - BALOGH LÁSZLÓ (MDF):
165 ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm szépen. A k övetkező hozzászóló nincs jelen. Az írásbeli hozzászólók ezáltal elfogytak. Megadom a szót ötperces időkeretben Balogh László képviselő úrnak, Magyar Demokrata Fórum. BALOGH LÁSZLÓ (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Amit most csinálunk, nem el egáns. Nem elegáns egy éjszakai órában ilyen üggyel foglalkozni, ami közfigyelmet érdemel, és érdekli az embereket is, éppen az elmúlt időszak médiaháborúi miatt is. Nem elegáns más sem, hiszen ma még két nagyon fontos törvényt is tárgyalni fog a Ház, az s em elegáns, hogy hajnalban beszélünk státustörvényről és az egészségügyről is. Ez azt jelenti, hogy önök, kormánypárti képviselők, nem akarják, hogy a nap nyilvánossága előtt történjenek ezek a viták; elbújunk az éjszakába, minden lapzárta után vagyunk, fe lejtsük el gyorsan, essünk át rajta. De nem baj, a jegyzőkönyvek megmaradnak, majd idézgetjük őket. Nézzük meg a média helyzetét; kicsit korábbról kezdeném. A magyar közszolgálati média mindig nehéz helyzetben volt, a Magyar Rádió is, Duna Televízió is, de különösen a Magyar Televízió. A Magyar Televíziót soha nem konszolidálták. Senki nem konszolidálta, és itt jött el a médiatörvény ideje. A Hornkormány alatt elfogadott az akkori parlament egy médiatörvényt, amely kétségtelenül előrelépés volt, pozitív vo lt abba az irányba, hogy próbáljuk meg a közvetlen politikai befolyás alól a közszolgálati médiát kivonni. Most ennek a folyamatnak az ellenkezőjét látjuk. Most újra kormány alá rendelik a közszolgálati médiát. Kormány alá rendelik, kedves képviselőtársaim , hiszen először a választási ígéreteknek megfelelően ugyan nem teljes mértékben, de az állami költségvetéstől teszik függővé ezeknek az intézményeknek a finanszírozását. Kormány alá rendelik azáltal is, hogy itt kéthárom havonta tárgyalunk a parlamentben újabb és újabb összegekről. Csak emlékeztetni szeretném önöket arra, hogy amikor az úgynevezett EUs pluszforrásokat osztottuk el a pénzügyi bizottságban, az akkori államtitkár azt mondta - emlékeztetőül szeretném elmondani, akkor is egyébként a legnagyob b összeget a Magyar Televízió kapta , az akkori érvrendszer arról szólt, hogy nem baj, de majd amikor ezt a hétmilliárd egykét száz millió forintot osztjuk, akkor majd odafigyelünk a kompenzációra. (1.10) Hát odafigyeltünk most a kompenzációra, elég szép en odafigyeltek képviselőtársaink a kormányzati oldalon, és szépen fölosztották ezt a pénzt. Kérem, az, hogy ez a parlament folyamatosan, 23 havonta aprópénzekről, idézőjelbe mondom, az elvárásokhoz képest aprópénzekről tárgyal és dönt, ezáltal folyamatos an bizonytalan helyzetben tartja a közszolgálati médiát, és mindenkiben elülteti azt a gondolatot, hogy attól függ a finanszírozás, hogy a kormánypártok hogyan ítélik meg az ő tevékenységüket. Nem kérdőjelezem meg, hogy a Magyar Televíziónak szüksége van e rre a pénzre. Ennek a pénznek a többszörösére is szüksége van, és egyszer végre konszolidálni kell. De az, hogy a Magyar Rádiónak is szüksége van ennél jóval nagyobb pénzre, azt nemcsak mi, hanem a Számvevőszék is megállapította. Azt, hogy a Duna Televízió nak szüksége van ennél nagyobb pénzre, azt is a Számvevőszék megállapította. Mi nem akarunk a Magyar Televíziótól elvenni ebből a pénzből. Mi annak idején is elmondtuk, hogy ez a bizonyos 7,2 milliárd nagyon kevés. Hallhattuk, képviselőtársam elmondta az ö nök akkori válaszát, hogy ennyi van, és kész. A Magyar Demokrata Fórum több módosító javaslatot nyújtott be, amelynek az a lényege, hogy a Magyar Rádió és a Duna Televízió több forrást kapjon, nem ennek a 7,2 milliárdnak a keretéből. Ugyanakkor nézzük meg a másik oldalát, az ellenőrzés oldalát. Előttem van az a tervezet, amit a pénzügyi bizottságban osztottak ki. Ebből érdekes módon eltűnt egy mondat. A mondat így szól: 4. pont, felkéri az Állami Számvevőszéket, hogy az 1. pontban meghatározott összegek fel használását külön ellenőrizze.
