Országgyűlési napló - 2003. évi nyári rendkívüli ülésszak
2003. június 16 (79. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - KARSAI PÉTER, az MDF képviselőcsoportja részéről:
147 A kormányváltást követően s zintén tett a Fidesz javaslatot, amikor alkotmánymódosításra került sor, ami az EUcsatlakozás miatt vált szükségessé, ennek a kérdésnek a rendezésére az előbb említett javaslatok egyikét elevenítette fel, azonban ez nem talált akkor megértésre. Mi követke zik ebből, tisztelt képviselőtársaim? Az, hogy a kérdés szabályozásáról már évek óta vannak álláspontok, vannak vélemények, és ez megfelelő alap lehet arra, hogy ha valóban az a szándék, hogy racionalizáljuk, illetve a döntéseket rugalmasabbá, egyszerűbbé tegyük, annak módjaként azt látjuk, hogy ha munkamegosztás alakítható ki, mint ahogy a jelen javaslatnak egy eleme is mondja, munkamegosztás alakul ki a kormány és az Országgyűlés között. Mi ennek a kérdéskörnek az ilyen irányú rendezésében partnerek vagyu nk, azonban az előttünk levő javaslat nem erről szól, ezért az általános vitára még alkalmasnak sem találjuk. De természetesen nyitottak vagyunk minden olyan megoldásra a fent vázolt elképzelések értelmében, ami azt a célt szolgálja, hogy alakuljon ki egy munkamegosztás a kormány és az Országgyűlés között. A nagyobb súlyú, az ország szuverenitását alapvetően érintő kérdésekben maradjon meg a parlament kétharmada, tehát egy széles körű konszenzus, és a többi kérdésben pedig a kormány döntését tegyük lehetővé . Úgy ítélem meg, hogy mint ahogy annak idején a javaslatok is azt mondták, hogy a kormány a döntését követően az Országgyűlést a legközelebbi ülésének napján tájékoztatja, hasonló módon eloszlathatók azok az aggályok, hogy az országgyűlési vita megspórolh ató, illetve a nyilvánosság kikerülhető. Zárójelben megjegyzem, jelenleg is vannak a kormánynál döntési kompetenciák, ez is tesz oda döntési kompetenciát, tehát úgy gondolom, elméletileg azt önök is elismerték, hogy ilyenfajta munkamegosztás kialakítható. Amennyiben ez továbbgondolást igényel, mi partnerek vagyunk ennek a kidolgozásában és egy közös javaslat elkészítésében. Ezt tudom önöknek jó szívvel mondani, és tisztelettel kérem, hogy a tárgyalás során inkább egy ilyen irányba menjünk el, mert ez vezeth et olyan eredményre, amit közösen és jó szívvel meg tudunk szavazni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Az SZDSZ képviselőcsoportja jelezte, hogy nem kíván v ezérszónokot állítani ebben a kérdésben. Így most megadom a szót az MDF vezérszónokának, Karsai Péter képviselő úrnak, szintén 10 perces időkeretben. KARSAI PÉTER , az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtá rsaim! A T/3904. számú képviselői önálló indítvány preambuluma a Magyar Köztársaság NATOtagságából eredő kötelezettségének fokozottabb biztosításával indokolja a szükséges alkotmánymódosítást. Az előterjesztés legfontosabb pontja a nemzetközi szerződésből , azaz a NATOszerződésből eredő szövetségesi feladatok ellátásával kapcsolatos döntések esetén kétharmados szavazattöbbség helyett feles többséget ír elő az alkotmány 19. § (3) bekezdés j) pontjában felsorolt katonai műveletek esetére; a parlamenti ügyren d gyorsítása érdekében pedig meghatározza, hogy a legközelebbi ülésnapon már napirendre kell tűzni. A képviselői indítvány másik javaslata a kormány engedélyéhez köti magyar repülőgépek külföldi járőrözését, amennyiben nemzetközi szerződésből eredő szövets égesi légvédelmi feladatokat látnak el. Az előterjesztés mindkét módosítása nemzetközi szerződésből eredő szövetségesi feladatok ellátásával kapcsolatos, de egyik esetben országgyűlési, a másikban pedig kormányhatáskörbe utalná a döntést. Ez az előterjeszt és egyik hibája. A másik olyan ok, ami miatt nem támogathatjuk az előterjesztést, az az, hogy egyetértünk azzal az állásponttal, mely szerint a parlamenti ügyrend gyorsítására vonatkozó előírás nem az alkotmányba foglalandó, annak a Házszabály előírásai kö zött lenne a helye.
