Országgyűlési napló - 2003. évi nyári rendkívüli ülésszak
2003. június 16 (79. szám) - Új bizottsági tagok megválasztása - Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP), a napirendi pont előadója: - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Szájer József):
138 Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Göndör Istv án, MSZP; Eörsi Mátyás, SZDSZ; Tállai András, Fidesz; és Horváth Balázs, MDF; képviselők önálló indítványát T/4102. számon, a gazdasági bizottság ajánlását pedig T/4102/1. számon kapták kézhez. (Több képviselő távozik az ülésteremből.) (23.00) Mivel ehhez módosító indítvány van - szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét, akik most eltávoznak a teremből, hogy a kártyáikat ne felejtsék a gépben , két perc technikai szünetet rendelek el. (Rövid szünet.) Tisztelt Országgyűlés! Tehát az illetékekről szóló törvénynek a módosítását tárgyaljuk. Először megadom a szót Göndör István képviselő úrnak, a napirendi pont előadójának, a napirendi ajánlás szerinti tízperces időkeretben. Göndör István képviselő úrnak adtam meg a szót. GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP), a napirendi pont előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A választottbíráskodás a kereskedelmi jogviták rendezésének nemzetközileg ismert, az Európai Unió országaiban is rendkívül elterjedt fóruma. Célja többek között, hogy jogi és gazdasági szempontbó l egyaránt szakszerűen, de az állami bíróságoknál gyorsabban döntse el a gazdasági jogvitákat. (Folyamatos zaj.) A választottbíráskodásra vonatkozó korszerű jogi szabályozás ma már mintegy negyven országban, köztük hazánkban is az ENSZ kereskedelmi jogi bi zottsága keretében kidolgozott mintatörvényen alapul. Így ezt az alternatív vitarendezési módot, szemben az egyes nemzeti jogok eltérő sajátosságait tükröző, az állami bírósági eljárást meghatározó (Az elnök csenget.) polgári perrendtartásokkal, nemzetközi leg harmonizált rendelkezések szabályozzák. A hatályban lévő illetéktörvény szerint ma rendkívül nagy terhet ró a választottbíróságot választó vállalkozásokra a bíráskodás költsége. Indítványunk, amelyet Eörsi Mátyás, Tállai András és Horváth Balázs képvis előtársammal együtt adtunk be, arra vonatkozik, hogy a választottbírósági eljárások költsége csökkenjen, ugyanakkor fedezetet nyújtson az eljárás költségeire. Ennek a változtatásnak az elhagyása azt a veszélyt jelenti, hogy a vállalkozások nem a választott bíróságot, hanem a polgári bíróságokat választják, ezzel rendkívül megnövelik a terhüket, és a vitás kérdések rendezésének időtartama is növekszik. Csak szeretném az önök figyelmébe ajánlani, hogy ma Magyarországon több mint tízezer alvó választottbírósági kötés van. Ez nyilván nem jelenti azt, hogy ezek mind bírósági szakaszba kerülnek, de lehet érzékelni ennek a súlyát. Meggyőződésünk, hogy nemzetgazdasági érdek fűződik ahhoz, hogy a hazai vállalkozók egymás közti vagy külföldi partnereikkel kötött keresk edelmi szerződéseikben a jogviták rendezésére minél nagyobb számban továbbra is a belföldi választottbírósági fórum hatáskörét kössék ki. Kérem önöket, hogy támogassák javaslatunkat, hogy minél előbb hatályba léphessen. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a korm ánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm. Megkérdezem, hogy a kormány részéről kíváne valaki felszólalni ötperces időkeretben. Megadom a szót Veres János államtitkár úrnak, Pénzügyminisztérium. DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államt itkár : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! A kormány nevében támogatjuk a benyújtott módosító javaslatot. Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm. A kormány érzékelhetően nem merítette ki a rendelkezésre álló öt percet. (Derültség.)
