Országgyűlési napló - 2003. évi nyári rendkívüli ülésszak
2003. június 16 (79. szám) - Az egészségügyi szolgáltatókról és az egészségügyi közszolgáltatások szervezéséről szóló törvényjavaslat zárószavazásáról történt név szerinti szavazás eredményének ismertetése - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - DR. MAGYAR BÁLINT oktatási miniszter:
106 előterjesztést T/3591. számon, a bizottságok együttes ajánlását pedig 3591/331. és 502. számon kapták kézhez. Megadom a szót Magyar Bálint oktatási miniszter úrnak, aki válaszolni kíván a vitában elhangzottakra. Magyar Bálint miniszter urat illeti a sz ó. DR. MAGYAR BÁLINT oktatási miniszter : Tisztelt Elnök Asszony! Hölgyeim és Uraim! Kedves Barátaim! Egy kemény vita végén vagyunk (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Itt se voltál!) , nem várható az, hogy egy olyan törvény esetében, aminek esetében komoly konc epcionális vita van ellenzék és kormánypártok között, ott minden kérdésben megegyezzünk - nem is történt ez meg. Hiszen olyan kérdésekben, mint a tartalmi szabályozás megváltoztatásának szükségessége, ezen belül például a nemzeti alaptanterv rangjának viss zaállítása, az egy iskolatípusra létező egyetlen kerettanterv kötelezőségének eltörlése vagy éppen a tantervi választás korábbinál nagyobb szabadsága, ezen a téren különbség maradt, koncepcionális különbség maradt kormánypártok és ellenzék között. Ugyancsa k megmaradt a koncepcionális különbség az alapkészségek fejlesztésére szánt időkeret 56. évfolyamra történő kiterjesztésének szükségességét illetően, vagy például az első három évfolyamon évfolyamismétlésre csak szülői beleegyezéssel történő bocsátás kérd ésében, de ugyancsak fennmaradt a nézeteltérés a szöveges értékelés kötelező bevezetését illetően is. Ugyanakkor ezzel együtt rengeteg módosító indítvány érkezett a törvénymódosító javaslathoz, több mint ötszáz módosító indítvány, és ezek közül 91et támog at is a kormány, és feltehetően megszavazásra is kerül. Ezek a módosító és kapcsolódó módosító indítványok, amelyeket támogatunk, természetesen nemcsak kormánypárti módosító indítványok, hiszen a módosító indítványok és kapcsolódó módosító indítványok közü l 27 esetben olyat terjesztett be az ellenzék, amit a kormány is támogat, és a kormánypártok is támogatnak, és 22 olyan bizottsági kapcsolódó módosító indítvány és alapvetően módosító indítvány van, amit szintén támogatunk. Termé szetesen ezek közül kiemelnék néhány olyan területet, ahol módosult maga az eredeti törvényjavaslat is, ilyen például az, hogy megpróbáljuk a nulladik évfolyamos nyelvoktatást a normatív költségvetési hozzájáruláson belül egy differenciáló tényezővel is tá mogatni, hogy a középiskolákban könnyebben lehessen bevezetni azt a nulladik nyelvi évfolyamot az önkormányzatok terheit némileg csökkentve, amely lehetővé teszi azt, hogy Magyarországon a felnőtt lakosságnak néhány évtizeden belül ne pusztán 20 százaléka tudjon idegen nyelveken beszélni, hogy a közoktatásból kikerülő diákok minimum egy nyelvből nyelvvizsgával rendelkezhessenek. Ugyancsak változás történt azon a téren, hogy az iskolai oktatásnevelés valamennyi évfolyamán a tanulói heti kötelező óraszám 5 s zázalékáról nem 10 százalékra, hanem 12 százalékra nő az egyéni foglalkoztatás időkerete, tehát az az időkeret, amit tehetséggondozásra, felzárkóztatásra, fejlesztésre lehet használni. Ugyancsak módosult némileg a pedagógus titoktartási kötelezettségének s zabályozása: a pedagógus, ha meggyőződött arról, hogy ezzel a tanulót nem hozza hátrányos helyzetbe, akkor a tudomására jutott konkrét tény, információ átadása nélkül, a tanuló előzetes írásos felhatalmazása nélkül is tájékoztathatja a cselekvőképtelen kis korú tanulónak a szüleit. (20.20) Tehát egy megfelelő kapcsolat alakulhat ki természetesen a szülő és pedagógus között is, ugyanakkor a pedagógus számára a pedagógus titoktartási kötelezettsége lehetőséget teremt a tanuló számára a jövőben arra is, hogy eg yfajta speciális bizalmi viszony alakuljon ki tanuló és tanára között. További ilyen terület a testnevelés, ott több ilyen változás is történt a törvényjavaslatban a vita során. A testnevelés tantárgyat a tantárgynak megfelelő tanári végzettséggel lehet ta nítani az iskolai oktatás 14. évfolyamán. A játékos egészségfejlesztő testmozgás helyszínét kötelezően nem
