Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. március 11 (56. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - FARKAS IMRE (MSZP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc):
1166 Farkas Imre úr, az MSZP képviselője következik hozzászólásra. FARKAS IMRE (MSZP) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az ajánlás 63. és 66. pontjában szereplő módosító javaslatokhoz szeretnék hozzászólni. Mindannyiunk előtt ismert, hogy a feketemunkára való tekintettel - amely egyes vidékeken különösen elterjedt - mindenképpen fontos a munkaügyi ellenőrzés hatékonyságának javítása. Ez gyakorlatilag kétféle módon lehetséges, egy extenz ív módon, amikor végeredményben nő az ellenőrzést végző személyek száma; már ez önmagában eredményre vezethet. Ugyanakkor az is fontos, hogy olyan törvényi hátteret teremtsünk, amelyik javítja, illetve segíti az ellenőrzést végző személyek munkáját. Gyakra n előfordul, hogy az ellenőrök feltárják a hiányosságokat, de a törvény nem ad lehetőséget számukra az intézkedések megtételére. Módosító javaslataink, amelyeket Jauernik István képviselőtársammal nyújtottam be, gyakorlatilag ebbe a körbe tartoznak. Az egy ik módosítás arra irányul, hogy a felügyelő ne csak az ellenőrzés megkezdésekor fennálló jogviszony esetében intézkedhessen. Igen gyakran előfordul, hogy a munkáltatók a dolgozókat csak egykét hónapos időtartamra alkalmazzák, és ebben az időszakban az ado tt cégnél nem kerül sor munkaügyi ellenőrzésre. Amikor néhány hónap múlva vagy akár egy év múlva is megtörténik az ellenőrzés, akkor az ellenőr különböző iratok alapján felfedi, hogy az előző időszakban szabálytalanul foglalkoztattak embereket, vagy pedig azokat az iratokat, amelyeket a törvény előír, nem bocsátották a dolgozók rendelkezésére. Leggyakrabban ilyen iratnak tekinthető a bér igazolása, ami - mint tudjuk - tartalmazza a társadalombiztosítási befizetéseket is. Sajnos a törvény szabályai, ami egyé bként a korábbi gyakorlatot 2001. VI. hó 30tól változtatta meg, már nem teszik lehetővé, hogy az ilyen esetekben az ellenőrzést feltáró személy intézkedhessen. Azaz, ha a cégnél korábban dolgozó ember a bérét vagy valami más, bérrel összefüggő elemet viss za akarja követelni, akkor bírósági eljárást kell indítani. Úgy gondoljuk, hogy célszerű lenne ennek a pontnak a visszaállítása a 2001. VI. hó előtti állapotra, amikor a munkaügyi ellenőrzés alkalmával ilyen intézkedés lehetséges, és ezeknek a volt dolgozó knak a kártalanítása is gyakorlatilag megtörténhetne. A másik ilyen javaslatunk ehhez kísértetiesen hasonló. Azt javasoljuk, hogy a szabálytalanság megszüntetésére egy meghatározott időn belül legyen lehetősége a felügyelőnek, ezt a kötelezést tegye lehető vé, de ne csak a jövőre nézve. (16.10) Ugyanis pillanatnyilag, ha egy egy hónappal, két hónappal ezelőtti eset fogyatékosságát megállapítják, akkor a munkaügyi ellenőr arra kötelezheti a munkáltatót, hogy a jövőben ilyen gyakorlatot ne folytasson. De abban az időszakban, amely az esemény bekövetkezése és az ellenőrzés között volt, már nincs lehetőség az intézkedés megtételére, és úgy gondoljuk, hogy minden esetben az szolgálná a dolgozó érdekeit, de a társadalombiztosítás, az állam érdekeit is, illetve viss zatartó hatású lenne a szabálytalan foglalkoztatásra, ha ilyen esetben nemcsak a jövőre nézve szankcionálhatna a munkaügyi ellenőr, hanem arra az időszakra is, ami, hangsúlyozni szeretném, az esemény feltárása és az ellenőrzés időpontja között fennáll. Kér em a képviselőtársaimat, hogy ha ez a javaslat nem is pontos, tegyük olyanná, hogy az ellenőrzés hatékonysága az elkövetkező időszakban javítható legyen. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Akkor most zárom le az előző vit aszakaszt, és megnyitom az 5053. és 6266. pontokra vonatkozó vitaszakaszt. Kérdezem, vane hozzászóló ehhez a szakaszhoz. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok, a vitaszakaszt lezárom.
