Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. március 3 (53. szám) - A harcászati repülőerők fejlesztéséről szóló 102/2001. (XII. 21.) Ogy. határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - IVÁNCSIK IMRE honvédelmi minisztériumi államtitkár:
894 számokból, amelyeket nem akarok újra felidézni, hogy a módosítás már csak azért is szükséges volt - ez volt a minimumprogramunk egyébként , hogy egyáltalá n finanszírozhatóvá tegyük. Önök azt mondják, hogy az ország anyagi lehetősége nem tesz lehetővé ilyen módosításokat - mi pedig azt mondjuk, hogy éppen a honvédelmi költségvetés lehetőségei - korlátozott lehetőségei - miatt kell ezt a módosítást elvégezni. Egy másik ilyen érv volt ellenzéki oldalról, hogy nem biztos, hogy most ez a legfontosabb - ezzel mélységesen egyetértek. Sőt, az is mély meggyőződésem, hogy meg sem kellett volna kötni önöknek ezt a szerződést, hiszen ha a 61/2000es határozat értelmében akartunk volna eljárni az előző ciklusban, akkor először valóban - ahogy Karsai úr is utalt rá - az életkörülményeket és az elhelyezési körülményeket kellett volna javítani. Elhangzott az - én ezt vádnak nevezem , hogy mi presztízsokokból kezdeményezzük a módosítást. A mi presztízsokunk - ha ez presztízsok - kettős: az egyik, hogy legyen megfelelő ez a technika, amit beszerzünk; a másik pedig, hogy finanszírozható legyen. Mi 3035 évre gondolkodunk képességekről. És akkor én hadd kérdezzem meg önöktől, ho gy ha önök azt mondják, hogy nem olyan fontosak ezek a követelmények, vagy nem akarják megérteni, hogy mi az, hogy NATOkövetelmények, ismételten összekeverik a kompatibilitást és az interoperabilitást. Ha egy szakembernek vagy több szakembernek meg fogjuk mutatni ezt a jegyzőkönyvet, gondolom, hogy igen erősen fogják a homlokukat ráncolni azoktól a mondatoktól, amelyeket mi vagy önök itt sokszor szakértelem nélkül elmondanak. Hadd kérdezzem meg önöktől, vajon miért vagyunk a NATO tagjai. Nem azért, hogy a szövetség keretein belül gondoskodjunk az ország biztonságáról? Ezért vagyunk a tagjai. Ha egyszer a NATO tagjai vagyunk, akkor nem jó az, hogy ha már eszközöket szerzünk be, akkor olyanokat szerezzünk be, amelyek a szövetségesekkel mindenoldalú együttműkö dést biztosítanak? Nemcsak arról van szó, hogy statikusan hasonlóak a más NATOországokban alkalmazott eszközökhöz, hanem mindenféle hadműveletben együtt tudnak működni bármelyik szövetségessel. Vagy hadd tegyem fel azt a kérdést, ha 3035 évre gondolkodun k: vajon miért van a washingtoni szerződésben az 5. §? Nem tartják önök elképzelhetőnek, hogy alkalmazásra kerül bármikor az 5. §? És akkor nem jobb, ha olyan eszközeink állnak rendelkezésre, amelyek valóban alkalmasak arra, hogy működjenek, amikor arra sz ükség van? Azt hiszem, ez teljesen vitathatatlan. A másik fontos dolog a tulajdonlás kérdése. Azért szükséges a szerződésben a tulajdonlást előre rögzíteni, nem bizonytalanul hagyni, mint ahogy az előző szerződésben volt, mert így előre látható, és tervezh ető ennek minden következménye, beleértve a költségeket is, hiszen az új tárgyalás szerint ezeket is tartalmazza. Arról az opcióról, amit Nyitray úr vetett fel, hogy jobb volna ezt lebegtetni, és esetleg lehetővé tenni az akkori váltást, az expozéban is sz óltam: nyilvánvaló, jól belátható veszteségeket okozna, hiszen akkor soksok olyan képesség, amit addig használtunk, megszereztünk, egyik napról a másikra veszendőbe menne. Az életkörülményekre való hivatkozásnál két dolgot szeretnék megjegyezni. Az egyik, hogy ennek a változtatásnak éppen az a célja, hogy legyen több pénz vagy legyen egyáltalán pénz az életkörülmények javítására, hiszen idén is és jövőre is évente 1415 milliárd forintot felszabadítunk abból a pénzből, amit egyébként a Gripenre kellett vol na költeni. Így a változtatás szerint az éves költségvetés 3 százalékát kell erre a célra fordítanunk, majd később ez már csak 1,5 százaléka lesz az éves prognosztizált költségvetésnek. És a másik fontos dolog, ami itt szóba került: nem költünk emiatt több pénzt a védelemre, a honvédségre, tehát szó nincs arról, hogy ez az egészségügytől vagy a szociális kiadásoktól venné el az erejét az országnak. Az egy adott büdzsé, amiben gondolkodunk, és azon belüli átcsoportosításról van szó. Még egyszer hangsúlyozom: ebben a ciklusban 50 százalékkal kevesebbet fogunk ezekre a
