Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. március 3 (53. szám) - A harcászati repülőerők fejlesztéséről szóló 102/2001. (XII. 21.) Ogy. határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - NYITRAY ANDRÁS (Fidesz):
882 Az előző kormány egy sor más ajánlatot megvizsgált, hiszen rendkívül nagy nyomás nehezedett az országra. Tekintettel arra, hogy - hála istennek - a világon cs ökkent a hadseregek mérete, lefegyverzések voltak, kisebb légierőkre volt mindenütt szükség, ennek következtében egy óriási kínálati piac alakult ki, mind a használt vadászrepülőgépek, mind az újonnan gyártott vadászrepülőgépek terén, nagyon nagy nyomás ne hezedett a honvédelmi szférára és jelesül a honvédelmi bizottságra is. Az előző ciklusban a kisgazdák kapták a Honvédelmi Minisztériumot, azonban Orbán Viktor miniszterelnök úr a kabinetjével felügyeletet gyakorolt e fölött. Maga a Honvédelmi Minisztérium használt F16osok bérletére kívánt szerződést kötni, és ezt munkálták ki, amikor a nemzetbiztonsági kabinet ülésén - ahol, mondom, a minisztérium és a miniszter F16os bérletére vonatkozó szerződést kívánt előterjeszteni - megjelent a miniszterelnök úr a tanácsadóival, és az ő leghatározottabb befolyásolása alapján úgy döntött a nemzetbiztonsági kabinet, hogy 14 Gripenrepülőgépet fognak bérelni, 12 darab harci repülőgépet és 2 darab oktatógépet. Alá is írták a kormány meghatalmazása alapján a szerződést, és ezt szentesítette az az országgyűlési határozati javaslat, amelyet most meg kívánunk változtatni. Az új kormány nehéz helyzetbe került, mert vagy felmondja a Gripenszerződést - hiszen egy rendkívül nagy fontosságú döntés történt akkor, amikor a Gripen t elfogadta Magyarország, és egy rendkívül nagy költséget és kártérítést jelentett volna , vagy pedig megvizsgálja a kérdést, és megpróbál egy optimális kiutat találni. (19.30) Ezt az optimális kiutat a minisztérium és a honvédség megtalálta, és egy valód i NATOkompatibilis, együttműködő és a NATOországok normáival összeférő repülőgéptípust kívánt a Gripenek közül biztosítani (Az elnök csengetéssel jelzi az idő lejártát.) , és a szerződést megváltoztatni. Jól tárgyalt a minisztérium, hiszen a svéd kormányn ak és a Saabnak is az volt a célja, hogy bevezetődjön a NATOba a Gripen, amely egyébként egy jó konstrukciójú (Az elnök ismét csenget.) , modern repülőgép, és ennek következtében egy igen kedvező ajánlatot sikerült létrehozni. Azt javaslom, hogy fogadjuk e l ezt a megoldást, mint ebben a helyzetben optimumot, és támogassuk az országgyűlési határozati javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Nyitray András úr, a Fidesz képviselője. NYITRAY ANDRÁS (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Sajátos, hogy a módosító javaslatból - ami tulajdonképpen, mint tudjuk, egyetlen mondatból áll, vagy talán egy mondatnak egy része - az a legfontosabb téma, amiről egyébként az egész módosítási vita során a legtöbb szó esett, ez a nevezetes légi utántöltés mint az alfája és ómegája egy korszerű repülőgépnek manapság, az teljes mértékben hiányzik. Lényegében véve ugyanaz a leírás szerepel benne, amire itt hivatkoztak is, hogy a NATO követelményeit is kielégítő legyen ez a vadászrepülőgép, és mint tudjuk, a NATOkövetelmények azért nem azt jelentik, hogy minden a világon mindenütt egyforma, nem egy teljesen egységesített, szabványosított repülőgépről van ott szó, különböző célú, különböző felhasználási módú vadászrepülőgépekről beszélünk. Azért indultam ilyen messziről, mert gyakorlatilag az egész vitánk majdhogynem ebből az egyetlenegy tényből adódik, hogy ugyanazt mondjuk, csak mindketten másra gondolunk. Mire gondoltunk mi annak idején, akkor, amikor az előző kormányzat idején a korszerűbb repülőgépek bérlése ügyében elkezdtük tárgyalásainkat, mik voltak a legfontosabb szempontjaink? Nos, ezen szempontok közül az egyik legfontosabb az volt, hogy Magyarország helyzetéből, földrajzi helyzetéből, területn agyságából és egyáltalában véve a rá háruló NATOfeladatokból
