Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 25 (52. szám) - Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - JAUERNIK ISTVÁN, az önkormányzati bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya):
784 szóló törvény módosításával a jogbizonytalanságot előidézni, hanem meg kell várni a közigazgatás fejlesztését, a közigazgatás minden területre, államigazgatásra, önkormányzati igazgatásra kiterjedő, egybeeső módosítá sának, fejlesztésének a javaslatait, például hogy hasonló államigazgatási feladat, kerülethatárok alakuljanak ki, amelyek építenek az okmányirodák tevékenységére is, ezt mi fontosnak tartjuk. Az az érv pedig, hogy majd a kistérségek látják el, teljesen ér telmezhetetlen egy államigazgatási feladatnál, legfeljebb a kistérség központjában lévő jegyzőnek lehet ilyen feladatokat adni, de ebbe a kérdéskörbe nem bonyolódnék bele. Az volt a véleményük, hogy ne támogassuk ezt a javaslatot. Köszönöm szépen. ELNÖK (d r. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Jauernik Istvánnak, az önkormányzati bizottság előadójának. JAUERNIK ISTVÁN , az önkormányzati bizottság előadója : Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés önk ormányzati bizottsága is megtárgyalta a törvényjavaslatot, a vita végén a szavazással döntött, és általános vitára alkalmasnak tartotta a törvényjavaslatot. 11 igen szavazatot kapott az indítvány, és 8an tartózkodtak, tehát ellenszavazat nem volt. A tárgy alás során élénk és érdekes vita alakult ki. Jó néhány kérdésben volt egyetértés a bizottsági tagok között, néhányban ellentétes vélemény is megfogalmazódott. Egyetértés volt abban, hogy a jelenlegi szabályozás módosításra szorul, generálisan át kell tekin teni ezt a kérdéskört, és a szabályozásnak egy átfogó módosítása indokolt. Ebbe most nem mennék bele, hogy miért és hogyan kell ezt végrehajtani, úgy gondolom, hogy ez nem ennek a törvénynek a tárgya. Abban már eltérés volt a képviselők között, hogy erre a szabályozásra szükség vane, miért van szükség, és jóe ez vagy nem jó. Az tény, és úgy gondolom, erről kell szólni, hogy ha ezt a törvényjavaslatot a parlament elfogadja, akkor ez befagyaszt olyan önkormányzati jogosítványt, amellyel eddig élhettek. Term észetesen ez nem jelentett az önkormányzatoknak alanyi jogosultságot, a jogosultság a kérelemhez volt meg, a döntés pedig a kormánynál volt eddig is, és a törvény elfogadásától kezdve ez szűnne meg. Mi lehet ennek az előnye? Előnye lehet az, hogy most önko rmányzatok nem kezdenek olyan fejlesztésbe, olyan szervezeti átalakításba, olyan személyi feltétel megteremtésébe, ami a feltételek biztosítását jelentené. Tehát nem keletkezik olyan munka, pénzbefektetés, ami később, a következő évben esetleg fölöslegess é válna. Azt, hogy most fölösleges lenne vagy nem lenne fölösleges, úgy gondolom, a generális módosítás jelen helyzetében azért nem lehet megállapítani. Tehát úgy gondolom, hogy önkormányzati szempontból ez egy jó javaslat, ha úgy vizsgáljuk, hogy nem enge djük az önkormányzatokat fölösleges költségekbe, kiadásba. Ugyanakkor az is elhangzott – és ez is igaz , hogy maga a kormány is meg tudja állítani ezeket a folyamatokat, hogy a jelenleg nem kellően szabályozott terület még rosszabb legyen. Éppen ezért úgy gondolom, ez fejeződik ki a bizottsági szavazás során is, hogy az önkormányzatok meglévő lehetőségét, jogosítványait most ezzel a törvénnyel az önkormányzatok érdekében vagy nem érdekében, de korlátozzuk. A törvényjavaslat végső soron egy nagyon egyszerű kérdésre kell hogy választ adjon. Úgy gondolom, hogy az elfogadása elég egyértelmű lesz, mert erre vagy igent, vagy nemet lehet mondani, és tulajdonképpen a határidő is nagyon rövid, mert az önkormányzatoknak a kérelmeket áprilisig be kell nyújtani. Tehát megismétlem: az önkormányzati bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta a benyújtott törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) :
