Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 25 (52. szám) - Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP), a napirendi pont előadója:
781 IVÁNCSIK IMRE honvédelmi minisztériumi államtitkár : A határozathozatal előtt. ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen, az államtitkár úr a határozathozatal előtt kíván reagálni. A határozathozatalra várhatóan a következő ülésünkön kerül sor. Az épített kö rnyezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVI II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Göndör István képviselő önálló indítványát T/1616. számon, az önkormányzati bizottság ajánlását pedig T/1616/1. számon kapták kézhez a képviselők. Megadom a szót Göndör István ké pviselő úrnak, a napirendi pont előadójának, a napirendi ajánlás szerinti tízperces időkeretben. Öné a szó, képviselő úr. GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP), a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az épített környezet alakításának és védelmének elsődleges eszköze az építésügyi hatósági rendszer, illetőleg az építésügyi hatóság, amelynek feladata a közérdek és a jogos magánérdek összhangjának a megteremtése, az ügyek gyors, szakszerű és jogszerű intézése, ezen keresztül a közügy védelme. Az 1997. évi LXXVIII. törvény hatálybalépése óta közel négy év telt el, és a tapasztalatok alapján időszerűvé, sőt mondhatnám úgy, sürgetővé vált ennek a törvénynek a módosítása. Az építésügyi hatósági rendszer nem a legtökélet esebben működik, ezt mindennapi tapasztalataink bizonyítják. (14.20) A közigazgatás korszerűsítése keretében ezt a fontos kérdést mindenképpen szabályozni kell, és az általam benyújtott törvényjavaslat az ehhez vezető úton egy apró lépés. Az 1997. évi törv ény - amelyre már hivatkoztam - kérelemre lehetővé teszi, hogy a városi önkormányzatok jegyzői mellett a települési önkormányzati jegyzők is kaphatnak kiemelt építésügyi hatósági jogkört. Szeretném idézni önöknek, hogy mit jelent a kiemelt építésügyi hatós ági jogkör: az elvi építési, az építési, bontási, a használatbavételi vagy fennmaradási engedélyezési eljárás tartozik ebbe a körbe. Akinek a formális feltételei megvannak, ezt a lehetőséget megkaphatta oly módon, hogy április végéig kérte, és a kormány az adott év október végéig nyilatkozhatott arról, hogy ezt a lehetőséget megadja a település jegyzőjének. Szeretnék néhány számadatot elmondani önöknek a törvény kapcsán. 1998. január 1je óta ezt 225 önkormányzat kérte, nyilván nem mind egyénileg. Összesség ében 92 engedélyezési kérelem volt, amelyeket egytől egyig engedélyeztek, de ezek közül négy év alatt 49et visszaadtak. Azt gondolom, érdemes elgondolkodni azon, milyen jogbiztonságot jelent az ügyeiket intéző polgárok számára az, ha négy éven belül a jeg yzők, akik önmaguk kezdeményezték ezt a lehetőséget, ennek több mint felét visszaadták, feltehetően azért, mert ennek vagy az anyagi, vagy a személyi feltételeit nem tudták tartósan biztosítani. Nem akarok túl sok időt tölteni azzal, hogy azon polemizáljun k, mit jelent az, ha egy döntést követően az engedélyt megkapta a települési jegyző, ahhoz költségvetési forrásokat rendeltek, majd azt menet közben visszaadja. Ez nemcsak az állampolgárok részéről, hanem még az ellenőrzési rendszerben is komoly gondokat é s problémákat vethetett fel.
