Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 24 (51. szám) - Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény és a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - FONT SÁNDOR (MDF):
684 1996. évi LV. törvény módosításáról sz óló törvényjavaslat részletes vitája . Az előterjesztést T/2112. számon, a bizottságok együttes ajánlását pedig T/2112/12. számon kapták kézhez. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok számára figyelemmel kezdeményezem, hogy a részletes vita egy szakas zból álljon. Aki egyetért a javaslattal, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Láthatóan sokan egyetértenek a javaslattal. Mielőtt megnyitnám a részletes vitát, felhívom figyelmüket, hogy az ajánlás 4. pontját előterjesztője visszavonta, 6. pontja pe dig a mezőgazdasági bizottság állásfoglalása szerint nem felel meg a Házszabály rendelkezéseinek, ezekhez az indítványokhoz tehát a vitában nem lehet hozzászólni. (19.30) Megnyitom a részletes vitát az ajánlás 1., 2., 3., 5. és 7. pontjaira. Az 1., 2., és 3. pontok az egyes kamarai feladatok módosítására irányulnak, míg az 5. és a 7. pontok a hivatásos vadászra vonatkoznak. Tájékoztatom önöket, hogy a részletes vitában a képviselői felszólalási időkeret az elfogadott napirendi ajánlás szerint öt perc. Felhí vom figyelmüket, hogy a Házszabály 105. § (3) bekezdése értelmében a részletes vitában kizárólag a módosító javaslathoz vagy a módosító javaslat által érintett szakaszhoz lehet hozzászólni. Hozzászólásra előre jelentkezett Font Sándor úr, az MDF képviselőj e. Megadom a szót ötperces időkeretben. FONT SÁNDOR (MDF) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nem gondoltam, hogy ekkora érdeklődés lesz az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitáján. Nyilvánvaló, hog y a benyújtott törvénymódosítás azt a súlyos problémát kívánja orvosolni, amit még a Hornkormány követett el, amikor egy alkotmányellenes törvényt hozott. Az összes módosító indítvány és a törvénytervezet pontjai is gyakorlatilag ezt az alkotmánybírósági döntést próbálják valamilyen módon kiküszöbölni. (Sic!) A Magyar Demokrata Fórum úgy véli, hogy a szándék ugyan megvolt, és a parlament eleget is kell hogy tegyen a kötelezettségnek, de tartunk tőle, hogy nem ezzel az indítvánnyal, hiszen a benyújtott módo sító indítványok is joggal kérdezik meg, hogy vajon az alkotmánybírósági döntés szellemében történte meg a törvénykezés. Az alapvető kritika, amit az Alkotmánybíróság megfogalmazott, hogy kötelező erővel nem lehet valakit egy kamarába kényszeríteni - és a z Alkotmánybíróság döntése részletesen kitér arra, hogy mely szakmák kamarái esetében látja egyáltalán elfogadhatónak a kötelező kamarai tagságot, ezt a vadászkamaráknál nem látja jogosultnak , ezért megszünteti a kötelező kamarai tagságot. Az előterjeszt ő ezt figyelembe veszi, de sajnálatos módon nem veszi figyelembe az Alkotmánybíróság azon értelmezését, hogy a vadászkamara azáltal, hogy létrejön, nem biztos, hogy mint köztestület teljes egészében jogosult lesz úgynevezett közfeladatok ellátására, és eze knek a közfeladatoknak az ellátása valójában megengedie neki azt, hogy kötelezettséget írjon elő. (Göndör István: Ez a részletes vita, elnök úr!) Éppen ezért a módosító indítványok pontosan megfogalmazzák az ebbéli aggályt, azt - é s ezzel a Magyar Demokrata Fórum is egyetért , hogy nem igaz az, hogy akár a hivatásos vadásznak is kötelezettséget lehetne előírni. Ez, tartok tőle, ugyanazt az alkotmányossági aggályt veti majd fel, amellyel szemben az Alkotmánybíróság kifogással élt. M árpedig kötelezettség nem lehet, és éppen ezért a dr. Orosz Sándor és Glattfelder Béla képviselők által benyújtott indítvány utalást tesz arra, hogy a hivatásos vadászok szolgálati szabályzatát hogyan kellene és kiknek kellene elkészíteni. További módosító indítványok is pontosan ezt a témakört feszegetik, hogy sajnálattal meg kell állapítani, a törvénymódosítási szándék egy részében jogos, és ezt az Alkotmánybíróság megköveteli és előírta, hogy a parlament ezzel foglalkozzon, de a második részébe becsempés z egy olyan területet
