Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 24 (51. szám) - Az országos területrendezési tervről szóló törvényjavaslat - Az észak-atlanti szerződésből eredő nemzetközi jogi kötelezettségek teljesítése keretében Törökország védelmének megerősítését szolgáló NATO-támogatáshoz történő magyar hozzájárulásról szóló országgyűlési határozati javaslat összevont általános és rés... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KARSAI PÉTER (MDF):
668 alapon várjuk el, hogy ha mi bajba jutunk , segítsenek rajtunk? Az ad morális alapot nekünk, hogy bízzunk szövetségeseink szolidaritásában, bízzunk szövetségeseink támogatásában akkor, ha bajba kerülünk. És, tisztelt képviselőtársaim, nem olyan régen mi is voltunk olyan helyzetben, amikor nagyon n agy szükségünk volt erre a segítségre; emlékezzenek vissza képviselőtársaim, a kilencvenes évek közepére, második felének helyzetére. Akkor milyen alapon várjuk el másoktól? (Folyamatos zaj.) Nem kétséges, hogy a NATO képes és kész megvédeni Törökországot Magyarország hozzájárulása nélkül is - képes erre. Igaz, hogy ez sokkal nehezebb, igaz, hogy ez sokkal költségesebb, igaz, hogy olyan országok segítségét is igénybe kell venni, amelyek nem NATOtagok, még csak nem is tagjelöltek, mint Ukrajna, de meg tudja tenni. De vajon, ha ez így van, akkor milyen alapon számíthatunk arra, hogy baj esetén mi is segítséget kapunk? Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar társadalom népszavazáson részt vevő túlnyomó többsége, a népszavazáson részt vevők közül 85 százalék arra s zavazott, hogy Magyarország a NATOn belül keresse és találja meg a saját biztonságát. Mindannyian meg vagyunk győződve róla - akkor valamennyi politikai párt is egyetértett abban , hogy a NATO a mi biztonságunk egyetlen és igazi garanciája. Ahhoz, hogy m i valóban számíthassunk erre, szükség van arra, hogy mi is részt vegyünk a közös erőfeszítésekben. Ezek a közös erőfeszítések igazán nem kívánnak túlzott hozzájárulást Magyarországtól, hiszen néhány szerelvény átengedése aligha tekinthető eltúlzott várakoz ásnak. Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezeket előadva, és abban a reményben, hogy a most éppen igencsak zajongó fideszes képviselőtársaim is el fogják fogadni ezt a határozati javaslatot, és segítenek helyreállítani az ország bizony megtépázott tekintélyét, én ajánlom a tisztelt Ház figyelmébe, hogy minél hamarabb döntsünk egyértelműen, nyilvánítsuk ki, hogy bizalommal vagyunk szövetségeseink iránt, és szükség esetén szolidaritásunkat is kinyilvánítjuk bajba jutott szövetségeseinkkel szemben. Köszönöm a figy elmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.) (18.20) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Szintén előre jelezte felszólalási szándékát Karsai Péter úr, az MDF képviselője. Megadom a szót. KARSAI PÉTER (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlé s! Most, amikor az előttünk fekvő H/2414. számú javaslatról döntünk, a NATO február 16ai határozatának megfelelően, elengedhetetlenül szükséges, hogy a Magyar Demokrata Fórum álláspontját ismételten leszögezzük az iraki válság ügyében is. Közismert, hogy a célban egyetértünk: a tömegpusztító fegyverek és a terrorizmus elleni következetes fellépésben, ugyanakkor a következetes fellépéshez csak az ENSZ Biztonsági Tanácsán keresztül vezethet a megfontoltabb és a körültekintőbb út. Ezért is tartjuk idő előttin ek a nyolc európai kormányfő, köztük a magyar miniszterelnök közös állásfoglalását. Az állásfoglalás azért idő előtti és a következményeiben kérdéses, mert az ENSZ Biztonsági Tanácsa ülése előtt született. Az idő előtti állásfoglalások kiüríthetik az erre a feladatra létrehozott nemzetközi intézményeket, következésképpen utat nyithatnak a nyers erőfölénnyel való fenyegetésnek, mint ahogy azt mostanában megtapasztaljuk. Ezért kértük a kormányt, hogy körültekintőbben járjon el, szorgalmazza a háborút elkerülő politikai, diplomáciai, nemzetközi jogi megoldást Irak ügyében, azért is, mert ez felel meg az európai uniós tagállamok meghatározó, véleményformáló köreinek is. (Folyamatos zaj.) Azaz nem aláírásgyűjtésre, kinyilatkoztatásokra, címkézésre van szükség, ha nem jól előkészített, a nemzetközi jog alapján és a nemzetközi intézmények keretében meghozott, felelős döntésekre, úgy is, mint az Európai Unió, a NATO, az ENSZ keretében meghozott döntésekre.
