Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 18 (50. szám) - Az országos területrendezési tervről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
589 Köszönöm szépen. Két percre felszóla lási lehetőséget kért Gulyás József képviselő úr, a Szabad Demokraták Szövetségétől. Önt illeti a szó. GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ) : Tisztelt Országgyűlés! Sajnálom, hogy sem Pettkó képviselőtársam, se Hadházy Sándor képviselőtársam nem tartózkodik a teremben, ug yanis az általuk elmondottakhoz szeretnék hozzászólni, illetve azokra szeretnék reagálni, annál is inkább, mert azt gondolom, hogy ez a területrendezési terv teremti meg a feltételeit annak, hogy fokozottabban védjük az agglomerációt, ezen belül az északi agglomerációt. Nem pusztán arról van szó - mint ahogy a mellékletből egyértelműen kiderül , hogy ennek a térségnek a fejlesztését, pontosabban az itteni táj rehabilitációját célul tűzte ki a kormányzat, hanem arról is, hogy az eszközöket is megteremti, me gadja ahhoz, hogy védeni tudjuk az itteni értékeinket, a zöldterületet. Nagyon kérem arra az e tárgyban megszólaló képviselőtársaimat, hogy olvassák el az előterjesztést, és annak figyelembevételével tegyék meg észrevételeiket. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Lezsák Sándor képviselő úr jelentkezett felszólalásra. Képviselő urat illeti a szó. LEZSÁK SÁNDOR (MDF) : Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Úgy tűnik számomra, jó esély van arra, hogy a területrendezési terv a nem zeti minimum programja legyen, hiszen Szekeres államtitkár úr, a kormány képviselője már csokoládét és édes süteményt osztogat a teremben, tehát megvan a kellő hangulat ehhez; bár úgy tűnik, hogy a vitapartnerek fogyóban vannak. Három területről szeretnék röviden szólni, egyrészt a határ menti térségekről, másrészt a honvédelmi, katasztrófavédelmi övezetek hiányáról, végül a tanyás települések területrendezéséről. Január közepén nézhettem utána annak, hogy ez a területrendezési terv hogyan illeszkedik a kör nyező országok területrendezési elképzeléseibe. A bizottsági üléseken is rákérdeztem erre, de előtte tudomást szereztem arról, hogy bár a kormány képviselője megkereste a környező országok illetékes tárcáit, azonban mindössze három ország jelzett vissza, i lletve érzékeltette, hogy van értékelhető területrendezési terve, mégpedig Ausztria, Szlovákia és Horvátország. Ilyen környezetben nagy felelősséget és rendkívüli nehézséget jelent olyan területrendezési tervet készíteni, amelyik feltételezhetően jól illes zkedik a környezetbe, hiszen a határátkelőhelyeken, a sorompóknál nem áll meg az élet, és nyilván a határ menti térségek, az országok közötti régiók közösen kialakított tervét sokszor keresztezheti, vagy éppen részleteiben ellene szólhat az országos rendez ési terv. Ilyen lehet például a Vág és az Ipoly közötti, vagy a salgótarjánlosonci - szlovákiai és magyarországi kistérségek - közös területrendezési terve. Magyarországon az elmúlt évtizedekben sok határ menti település fejlődése stagnált, és ez a tenden cia több más országban is érvényesült. Jól tudjuk, hogy az Európai Unió erre figyelemmel kiemelten segíti a határ menti térségek közös területrendezési elképzeléseit, és ezek megvalósítása és pénzforrásai sérülhetnek, ha az országos terv nem veszi kellően figyelembe ezeket a megállapodásokat. Meg kell tehát oldani valamiképpen, hogy az országos tervet megszavazó képviselők ismerjék a már kidolgozott döntési alternatívát. Átnézhettem az elmúlt hetekben a megyei területrendezési elképzeléseket, és feltűnő vol t számomra, hogy míg a legtöbb megye az előterjesztésben szereplő övezeteken - például eróziónak kitett vagy csúszásveszélyes területi övezeteken - túlmenően megjelöli a honvédelmi, katasztrófavédelmi övezeti térséget, addig erre az országos terv nem válla lkozik. A kérdésem tulajdonképpen itt marad, hiszen választ korábban sem kaptunk arra, hogy miért hiányzik ez a tervből, hiszen a honvédelem és a katasztrófavédelem ügye nemcsak megyei, hanem országos ügy is.
