Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 18 (50. szám) - Az országos területrendezési tervről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - GODÓ LAJOS (MSZP):
566 Tisztelt Képviselőtársaim! Írásban előre jelentkezett felszólalók: Godó Lajos, Nógrádi Zoltán, Farkas Imre, Lezsák Sándor, Pap János, Pettkó András és Szalay Ferenc képviselő urak. Először Godó Lajos képviselő úrnak ad om meg a szót, az MSZP képviselőcsoportjából. GODÓ LAJOS (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A T/1817. számú törvényjavaslat tárgyalása során egyegy képviselő összeveti az országos területrendezési terv javaslatait, elemzi, hogy azok hogyan valósulhatnak meg, mit tartalmaznak saját választókörzetüket illetően is. Természetesen így voltam s vagyok én is, akinek a választókörzete DélHeves, délen a Tiszató határolja, a Mátrából és a Bükk hegységből lefutó vízfolyamok szabdalják területét. Emlékezzünk csak az 1999. évi árvízre vagy a 2000. évi belvízre, mekkora károk keletkeztek a mezőgazdasági kultúrákban vagy a lakóházakban! De van jótékony hatása is a víznek. A Tiszató mint idegenforgalmi, ökológiai egys ég, gyöngyszem az Alföld közepén, üdülést, szórakozást biztosít sok odalátogatónak. Fontos feladata az országos területrendezési tervnek a rendelkezésre álló tavakkal, vizekkel, folyamokkal történő ésszerű gazdálkodás, az ökológiai élettér helyreállítása, a természet- és tájgazdálkodás feltételeinek megteremtése. Az Alföld területének több mint fele az árvizek által veszélyeztetett és közel 3 ezer kilométer hosszúságú árvédelmi gátakkal védett ártér. (17.10) Míg korábban a mezőgazdasági kockázat volt a domi náns, addig ma már az árvizek lehetséges káros hatásának mintegy 90 százaléka a közel 400 településen és mintegy 6500 kilométer út- és vasúthálózatot érintően következhet be. Kiemelt társadalmi, politikai jelentősége van annak, hogy a kereken 300 ezer lakó épület sok tulajdonosa számára az árvíz rombolása nem vállalható kockázat. Egyegy jelentősebb árvízi esemény mindig fontos indítékot szolgáltatott az árvízvédelem fejlesztéséhez. Az 1974., az 1980. és az 1981. évi Körösvölgyi árvizek a védelmi rendszer ú j fejlesztési stratégiájának kidolgozását és megvalósítását váltották ki. Új fejlesztési elgondolásokra ösztönöznek az 1998. és 2001. évi árvizek. Ennek a 28 hónapos időszaknak a négy rendkívüli árvize nyomatékosan vetette fel azt, hogy fel kell tárni, ren dszerbe kell foglalni az ármentesítés, árvízvédekezés új lehetőségeit és biztonsági tartalékait. A Tiszavölgy árvízvédelmi biztonságának mértékét elsősorban az árvízvédelmi művek védképessége határozza meg. A korábbi időben az árvízszintek emelkedését tap asztalva kézenfekvő intézkedés volt a töltések további erősítése. A jelenlegi mértékadó szintet meghaladó magasítás tetemes költséggel és újabb területek elfoglalásával jár, és kétséges az eredménye. Nemcsak a földművek esetében mindig számításba vehető tö ltésszakadás veszélye marad fenn, hanem a nagyobb vízoszlop nagyobb károkozású fenyegetést is hordoz. A területhasználatok változásával szoros kapcsolatban jelentkeznek a természetvédelemnek a vizes élőhelyek gyarapítására vonatkozó törekvései. A zöldfolyo sóprogram az árvízvédelmi fejlesztés fontos tényezőjévé vált. Az új Vásárhelyiterv megvalósítása üdvözlendő tény, és komoly, jelentős anyagi ráfordítással az országos területrendezési terv megfelelően döntött, illetve tartalmazza az átmeneti víztározók ki épülésének lehetőségét. A TiszaII. nagyberuházás a megváltozott társadalmi igény miatt befejezetlen maradt. A jászsági főcsatornának csak az első üteme épült ki, elmaradt a Zagyva alsó szakaszának vízpótlása és a jászsági térség vízellátása. Az így előáll t és a száraz évek hatásaként is bekövetkező vízhiányokat a Zagyva kisvízi vízhozamaiból sem mennyiségileg, sem minőségileg nem lehet kielégíteni. A mezőgazdaság és a feldolgozóipar a hasonló adottságú térségekhez képest elmaradt, lelassult az agrárium sze rkezeti átalakulása. 1995től megindult az országos és megyei területfejlesztési koncepció kidolgozása. A JászNagykunSzolnok megyei területfejlesztési koncepcióban, összhangban az Alföldprogrammal, mint a Jászságfejlesztés célkitűzése szerepelt a főcsa torna megvalósításának igénye.
